Egy korosztály emlékei képekben és kommentekben

Blogunk facebook csoportjában gyakorta nosztalgiázunk, felidézve régen használatos tárgyakat, ételeket, szokásokat. Az emlékezés sokakból vált ki nosztalgikus megjegyzéseket. A legnépszerűbb retro tárgyakból és kommentekből válogattunk.

A mélykocsi

"1953-57-ben még ilyenben tologatott édesanyám. Volt egy sportos változata is, szív alakú oldallal, olyanunk is volt később."

"Én 65-ös vagyok és a keresztelős képemen ilyenben pózolok."

"Én csak képekről tudom hogy ilyen babakocsim volt, de a háttérben lévő buszokon utaztam később gyerekkoromban, és mindig nagyon hányingerem volt, mert iszonyú büdösek voltak!"

 "A babakocsikat az Ikarusz buszgyártó gyártotta az 1950-es évek elejétől."

A darált keksz

"Anyukám sokat sütött ilyen sütit. Nagyon sok volt egy adagból. Volt ilyen kakaós és sima kakaó nélküli is."

"Nagyon szerettem,  van régi darálóm, csak abba még kellett egy betét."

"Karácsony előtt szoktam készíteni, karikákat formázok, egy részét csokiba mártom, egy részét marcipánba, és megy a fára, dísznek sem semmi."

"Nagyon köszönjük a receptet, remélem hasznos lesz azoknak is, akik eddig nem készítették!"

A zsíros bödön

"A kisebben csak zsírt tartottunk, azzal főztünk, a nagyobbakban pedig előre lesütött hús volt, egy réteg hús, egy réteg zsír. Négyen voltunk és épp 4 szelet hús fért el egy sorban! Nagyon szerettem a legalján az apró hús darabkákat enni zsíros kenyérrel és csalamádéval, teával! Volt olyan év, hogy két disznót is vágtunk, és így volt bőven hús is és zsír is. Igaz akkoriban a boltban ritkán volt hús, kénytelenség volt magunknak gondoskodni róla. "

A hokedli

"Felfordítva járókának volt jó, peremére mákdarálót lehetett szerelni, a kisiskolásnak íróasztala volt, létra helyett erre léptünk fel, hogy elérjük a magasan lévő dolgokat,  és természetesen konyhai ülőalkalmatosság is volt. Mosáskor és mosogatáskor a hokedlin volt a teknő, illetve a mosogató edény. A baba fürdetése is a hokedlin történt."

"Édesapám az egyik hokedli fiókjában tartotta a cipőtisztító eszközöket. Minden vasárnap estefelé kihúzta a fiókot, és kibokszolta mindenki cipőjét. Imádtam azt az illatot és azokat a vasárnap estéket."

A cserépkályha

"Gyermekkori emlékeim közé tartozik a cserépkályha, a tűz barátságos pattogása, a kályha melege, az otthon nyugalma."

"A kályha melletti fotelből anyukámmal mindig a tűzmanókat figyeltük, közbe meg mesélt és mesélt. Rég volt!"

A mosóteknő

"Nagynénémnél nyaraltam és jött a nagymosás. Két hokedlire két teknő, bele a forró víz és ágynemű. - Na kezdjük - mondta a nénikém és az unokatesómmal elkezdték a teknő falán sikálni. Én meg végig azon izgultam, hogy ne állítsanak oda, mert nem bírnám."

"Makói nagymamámnál nyáron a kertben, ilyenben pancsoltam. A vizet a nap melegítette föl !"

A stoppolófa

"Milyen érdekes! Láttam már ilyet, de soha nem tudtam mire is használták. Mindíg szívesen tanulok!" (egy ifjú kommentelő)

"Aztán jött helyette a villanykörte....azt hiszem 7.osztályos korunkban osztályozták a stoppolást...de rég volt!!!!"

A csíkos harisnya

"Nekem nagyon tetszett a csíkos harisnya, persze nem "O" lábon! Inkább anyukám idejében volt divat, de néha fellángolt a divatja, így nekem is volt. Méghozzá neccharisnyán!"  

"A csíknak egyenesen kellett állnia, mert különben optikailag görbévé tette a lábat. Borzalmas viselet volt"

Az alsószoknya

"Én épp ilyet viseltem. Akkor volt nagy divat, mikor fiatal lány voltam. Azért szerettem, mert nagyon szép volt a szoknya, ha ilyen volt alatta. Csak nagyon nehéz volt kezelni. Keményíteni kellett, mert csak akkor állt szépen, és a vasalása sem volt semmi."

A derelyevágó

"Derelyét meg a csörögefánk tésztáját szokta a Mami vágni, és még mindig használom én is." 

"Az én anyukám a szabásmintát rajzolta körül vele és így nyomta át az anyagra..."

A sparhelt

” Zöldes színe volt, virágmintával az ajtókon, a felső szélén körben volt egy korlát, ami megvédett a forró platnitól, a lábai is sokkal dizájnosabbak voltak. Hű…..! De rég volt!

“Ez már egy modernebb kivitelű sparhelt, mert a melegvíz tárolására van benne hely, kb. a petróleumlámpa alatti részen. A sütő jobb oldalán az a kis “elzáró” meg talán a sütést segítette szolgálni, hogy a kémény huzata ne vigye ki olyan hamar a meleget.”

A tejeskanna

"Szerettem a tejet, otthon meg is húztam a kannát. Szerettem nézni ahogy a bolti nagy kannából átmérik a tejet a  két, egyliteres kannámba.  6 forint volt a tej, 7,20-ért kaptuk a házitejet." 

"A szüleim tartottak állatokat és volt köztük egy jól tejelő, Jucinak becézett tehenünk is. Így akkor nem boltból hoztuk a tejet, de tőlünk vittek kannában esetenként 1-2 literrel. "

A szenes vasaló

"Nagyanyám lengette az udvaron, hogy izzon a parázs. Még én is vasaltam vele! Mennyivel könnyebb most! Nehéz volt , sokszor fájt a fejünk......Pont ugyanilyen volt a játék vasalóm , de én a sparhelten melegítettem fel és úgy vasaltam ki vele a babaruhákat."  

" Jó nehéz volt, figyelni kellett mennyire meleg a talpa a benne levő parázstól és lóbálni kellett, hogy egyrészt a parázs "pölhéje" távozzon a lyukakon másrészt a beáramló levegő izzásban tartsa. Ja és hogy mi a pölhe ?  Hát azt igazából nem tudom, úgy örököltem a szót. Valószínű hamu."

"Fél évszázados emléket hívtatok elő a feledés homályából ! Köszönöm."