2021. jún 06.

Édesanyám 60 éves barátsága Singer úrral

írta: Annaróza47
Édesanyám 60 éves barátsága Singer úrral

In memoriam Anyuka: Incike varrodája

 

harman_1.jpg

Blogunk facebook csoportjának Singer varrógép posztja, legutóbb pedig Cecilia gangos ház-sorozatából a házivarrodás írása, gyerekkori, fiatalkori emlékeket ébresztett bennem.

Jómagam is városi gangos házba születtem, és ma is itt élek a 2. emeletén. Bár nagyon nehezemre esik az én Himalájám megmászása, képtelen vagyok elhagyni, elcserélni az ősi fészket.

Az 50-es évek gyerekzsivajától hangos gangos ház mára szinte magánházzá szelídült néhány korombeli lakójával, és két fiatal párral, akik albérlők a házban. Unokatestvéremék voltak a szomszédaink, és az első emeleti 4 gyerekkel kiegészülve a függőfolyosónk vidám játékok színtere volt. Anyukám pedig ezalatt zavartalanul varrhatott Singer gépén. Időnként kihozta a folyosóra ellátmányunkat, a lekváros, vagy cukros-zsíros kenyeret, almát, aztán zakatolt tovább a Singer.

apuval.JPG

Anyukám a maga által varrt ruháiban a cukrászda előtt, apukámmal

Édesanyám soha nem tudta megbocsátani a nagymamámnak, hogy nem tanulhatott tovább a 4 polgári elvégzése után, hiszen mindig kitűnő tanuló volt, és szeretett tanulni. Szülei varrónőnek adták, és bár a tüske mindvégig megmaradt a szívében, a munkáját, mint minden mást is, szeretettel végezte. Nem elégedetlenkedett, pedig munkája mindig az éjszakába nyúlt, mert a háztartás mellett ránk is időt szánt húgommal. Soha nem hanyagolt el bennünket tömérdek munkája miatt. A ruhák kézzel végezhető munkáját a ligetben, játszótéren végezte, hogy a szabadban játszhassunk. Utólag is csodálom az időbeosztásáért.

fashion.JPG

A menyasszonyok ruháit anyukám varrta.  A jobb felső képen anyukám.

Imádták a kuncsaftjai, nem csak tökéletes, precíz munkája, hanem humora, közvetlensége miatt is. Igaz, hogy a tükör előtt sokszor próbára tette a türelmüket, mert addig tűzgélte a gombostűket, amíg azok nem követték tökéletesen a kedves kuncsaft vonalait. Emlékszem, hogy olyan tükrünk volt, aminek két szélső oldala ki-be hajtható volt, így minden oldalról láthatták a hölgyek a készülő kosztümöt, komplét, kötényruhát, húzott bő szoknyát, az akkori divat szerint.

tukor.jpg

                                    Ugyanilyen tükrünk volt.    Forrás: Galéria Savaria

Esküvői ruhákat is varrt, az egyik „fiatal pár” még mindig él boldog nagyszülőként. A kuncsaftjai szinte családtagok voltak, mi gyerekek később is beszélgető viszonyban voltunk velük, és vagyunk azzal a néhány emberrel, aki még él közülük. Emlékszem, hogy milyen sajátos neveket adott nekik anyukám, főleg az azonos keresztnevű hölgyeknek: pl. Kórházas Örzse (a kórház felvételi irodájában dolgozott), Nyomozós Örzse, Sofőr Zsuzsa (férjeik foglalkozása okán), Hosszú asszony (méretei miatt). Őt pedig Incikének, Inci néninek titulálták. A Nudlis barátnő története, hogy vendégségbe vártuk Magdi nénit a lányával. Kérésére anyukám rengeteg nudlit legyártott, de a vendégek nem jöttek. Napokig nudlit ettünk.

matrozruha.JPG

Felső fotók: matrózruháink, alsó fotó: 1. osztályos csoportkép a ruhán felejtett köténnyel

Természetesen testvéremmel együtt mi is élvezhettük keze munkájának sikkes darabjait. Ritkábban új anyagból, gyakrabban a saját, esetleg megunt, vagy már nem divatos ruháiból szabta-varrta ruháinkat. Előfordult, hogy húgom tovább örökölte a kinőtt ruháimat. Egyszer fel is háborodott: „Én nem vagyok ócskapiac!”

A kivételes darabokban, pl. a fehér, és sötétkék matrózruhában csináltatott rólunk műtermi fotókat. Az 1. osztályos csoportképen magamon felejtettem a kötényt, ami eltakarja matrózruhámat. Egy nagymama magyaros ruhát varratott disszidált családjában élő unokájának, aki hasonló korú és alkatú volt, mint a húgom. Így anyukám róla vette a méretet. A hímzést egy közeli gombhúzó hölgy végezte, nagyon igényesen. Jut eszembe, ez a gombkötő, gombhúzó mesterség sem ismerős ma már valószínűleg. A ruha anyagából készültek a különböző méretű lapos, vagy gömbölyű, fémformára húzott gombok. Az elkészült magyaros ruhában anyukám lefényképeztetett bennünket, annak ellenére, hogy én kicsit magasabb voltam húgomnál. Jellemző, hogy mindig igazságos volt velünk, engem sem akart kihagyni az élményből.

magyaros.JPG

A külföldre varrt magyaros ruha

A húgom 19 évesen kirepült a fészekből, én még jó pár évig anyukámmal éltem, így nekem többet varrt. Sajnos az ő életéből kimaradtak a nyaralások, /egyszer vittük el az Adriára/, de a nekem varrt alkotásai eljutottak külföldre is, pl. Firenzébe, ahol Michelangelo szobra előtt pózolhattam szilon miniruhámban. Pécsett Assisi Szent Ferenc kezét fogom kétrészes farmer öltönyömben. Később a lányunokáit örvendeztette meg. Lányom farsangi jelmezeit mindig ő alkotta. Anikó első ovis farsangján a mamának köszönhetően katicaként röpködhetett.

farsang.JPG

Lányom farsangi katicabogár jelmeze

Műkedvelő varró szomszédasszonyai, pl. egyik barátnőm nagymamája, anyukámhoz járt szabásmintákért. Még hetvenes évei vége felé is vállalt néhány ruhavarrást, felújított lakásom nappaliját függönyökkel, díszpárnákkal öltöztette. Singer úr akkor is lakása dísze maradt, amikor már nem dolgozott.

fuggony.jpg

Lakásom függönyei

Sajnos nem tanultam meg gépen varrni, mert egy dologhoz nem volt türelme, vagy inkább ideje: varrni tanítani. 8. osztályban politechnika órára egy kötényt kellett varrnom, de anyu nem tudta nézni ügyetlenkedésemet, kivette a kezemből, és percek alatt megvarrta. Így nem lettem varrónő. Viszont a ruhák felszegésében (”kreiszlizésben”), valamint a foszlást megelőző „endlizésben” sokat segítettem neki 10-12 éves koromtól. A varrógépe nem maradt gazdátlan. Egyik unokája, tánctanárnő keresztlányom kreatív fantáziájának eszközévé vált, sokáig használta, de végül villanyvarrógépre cserélte.

Anyukám! Remélem, csinos ruhakölteményeiddel a Veled együtt eltávozott kuncsaftjaidat továbbra is öltözteted egy másik dimenzióban.

 

1. kép: Az 50-es évek végén készült felvétel anyukámról és rólunk, a húgommal, és mi hárman 40 évvel később. Minden ruha anyukám munkája

    Annaróza

Szólj hozzá