A modern amerikai színház és magyar vonatkozásai

 Könyvpakolás közben jutott eszembe, hogy volt itt Budapesten egy érdekes kiállítás az amerikai színházról a 80-as évek elején. Törtem a fejemet a legjobb Google keresőkérdésen, végül meg is találtam: A mai amerikai színház című kiállítás volt ez a Műcsarnokban 1982. november 2. és 28. között.

Ez a téma azért érdekelt engem nagyon, mert személyes jó viszonyt ápoltam a kortárs angolszász színházzal (magamban..). Ő nem tudott távoli rajongójáról, de ez engem sosem zavart. 10 éves koromtól ugyanis egy olyan egyetemi hallgatótól tanultam angolt, aki Elbert János tanítványa volt és bevezetett engem – meg a barátnőmet, akivel együtt jártunk Kati óráira – a modern angolszász drámák világába. Többek között kortárs színdarabokat olvastatott velünk eredetiben. Ezt egyébként máig a nyelvtanulás nagyszerű eszközének tartom, hiszen a színdarabban csak párbeszéd van, nehezebben érthető leírások nélkül.

A kiállításon öt teremben kaphattunk képet az Egyesült Államok színházi világáról, kultúrájáról, színházi életéről poszterek, fotók, diák, színházi makettek, építészeti elemek segítségével.

Egy pénztárterem-féléből indult a show, onnan nyílt egy színháztörténeti terem, majd egy vetítőtermen át jutottunk a Kentucky állam-beli Actors Theatre of Louisville-t bemutató helyiségrészbe. A következő terem a Broadway-re kalauzolt el, képekkel emlékeztetve számos sikerdarabra, musical-re.

A Broadway világát idéző terem, George M. Cohan (1878-1942) színész, producer, a Broadway-musical „atyja” figurájával.

Az utolsó teremben kis színházat rendeztek be, ahol az Actors Theatre művészei rövid darabokat játszottak el – olvasom az Arcanum jóvoltából az akkori Népszabadságban. A szkeccseket nem láttam, de sokáig megvolt a szép kiállítású, sokoldalas kiállítási brosúra, amit most újra megnézhettem a Műcsarnok könyvtárában. A belső borítón Ronald Reagan, az USA elnökének köszöntője olvasható. A brosúrát Ruth Rothschild Mayleas, a kiállítást rendező Országos Művészeti Alapítvány (National Endowment for the Arts) színházi programjainak igazgatója írta. Fotók is vannak benne A vágy villamosa 1947-es, Az ügynök halála 1949-es, a Hosszú út az éjszakába 1956-os ősbemutatóiról New Yorkban, a Broadwayn.

Akkor nem tűnt fel, hogy a magyar vonatkozásokra nem tértek ki. Ezt persze egy vándorkiállítástól nem is lehetett elvárni. Mégis érdekes, amit pl. Örkény István honlapján találtam: a kiállításon és a brosúrában is élenjáróként említett washingtoni Arena Stage színházban 1976-ban előadták a Tóték c. darabot. Vagy az, hogy a kortárs amerikai dráma legnagyobbjainak tartott Tennessee Williams, Arthur Miller, Eugene O’Neill drámáit Magyarországon első ízben a vezető színházak mutatták be.

 Pécsi Sándor és Vass Éva a Pillantás a hídról c. drámában a Film, Színház, Muzsika címlapján. Az előadás felvételét 2022-ben láthattuk az M3 tv-ben.

Az sem közismert, hogy Edward Albee, akit legtöbben a Nem félünk a farkastól című dráma szerzőjeként ismerünk, 1965-ben Magyarországon járt. Ebben az évben mutatták be a Bessie Smith halála című  egyfelvonásosát az Irodalmi Színpadon (ma Radnóti Színház). A Nem félünk a farkastól-t 1967-ben mutatta be a Madách Színház Gábor Miklóssal és Tolnay Klárival.

Edward Albee Budapesten 1965-ben Elbert Jánossal, a Nem félünk a farkastól c. dráma fordítójával és Sipos Tamással, a színdarab dramaturgjával.

A már említett nyári könyvpakolás során akadt a kezembe Edna Ferber: Az úszó színház című, elég rossz állapotú könyv. Nem csoda, hogy ilyen rongyos és hiányzik az utolsó 10 oldala, hiszen még a nagyszüleim sokat átélt könyvei közül való. De nem ez a lényeg, hanem az, amit már korábban kiderítettem: 1927-ben mutatták be a Broadwayn a bestseller regény musicalváltozatát nagy sikerrel. Azóta számos alkalommal felújították, a felújítások is díjakat nyertek. Edna Ferber (1885-1968) Amerikában született, az édesapja Magyarországról vándorolt ki.

A kiemelt képen John Osborne angol drámaíró: Dühöngő ifjúság és Edward Albee: Nem félünk a farkastól című angol nyelvű drámakötetek címlapjai láthatók. Ez a kép és Edna Ferber könyvének címlapja saját felvétel. A kiállításon készült két fekete-fehér kép és a kitűző képének forrása a Műcsarnok Könyvtár és Archívum. A Film Színház Muzsika címlapkép forrása az Arcanum Újságok, Edward Albee budapesti fotójának forrása: Fortepan/Hunyady József, 1965.

Lujza

Szerzői jogvédelem

Tilos a Régiségeknek blogban megjelent írásokat, recepteket, fotókat és videókat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében máshol közzétenni és sajátként feltüntetni. Az írások, fotók és videók a bloggerek szellemi tulajdonát képezik, miként a képek is, amennyiben más forrás nincs feltüntetve. Írásaink csak linkként használhatók fel, mely az eredeti forráshoz vezet !!!!

Látogass el közénk, blogunk

  facebook csoportjába,  

ahol reggel és este is valami érdekessel várjuk követőinket, kedvelőinket. 

Iratkozz fel blogunk

VIDEÓ CSATORNÁJÁRA is,

hogy értesülj legújabb videóinkról!