"Künn a fákon újra szól a víg kakukkmadár”
Honnan ered a kakukktojás elnevezés?
Nyár van. Ez az évszak, nem csak az ember életében jelenti a felüdülést, hanem az állatvilágban, így a madarak életében is, hisz számukra fontos esemény következik be ebben az évszakban.
Egy lombos fákkal övezett kis erdő mellett haladtam el kerékpáron, és hallottam egy kakukkmadarat, mely a saját nevét kiabálva egy darabon el is kísért. Úgy tűnt igen jókedvében van, és még egy magamfajta járókelőnek is bemutatja éneklő tudományát.
Eszembe juttatta, hogy kisiskolás korunkban mekkora kedvvel énekeltük a következő dalt:
Künn a fákon újra szól a víg kakukkmadár,
napsugárban úszik minden száll az illatár.
Nyár van nyár, röpke lepke száll virágra
zümmög száz bogár.
Lombos ágon csókot vált az ifjú gerle pár
nyár van nyár van kakukk szól már a fák közt,
kakukk be szép a nyár.
Nyár van nyár van kakukk szól már.
Elhatároztam, hogy kutakodni fogok a kis kakukk után, hogy megtudjam, mitől ilyen víg az élete.
Sok mindent megtudtam róla, azt is, hogy nem egy erkölcsös életet élő kis madárka, mert először is „fészek parazita”. A kakukk mama ugyanis nem épít fészket, hanem más madarak fészkébe helyezi tojásait, amit azok költenek ki és nevelik fel a kakukkfiókákat a maguk fiókáival együtt. Innen ered a kakukktojás elnevezés, mely olyan elem vagy dolog egy csoportban, amely nem illik a többi közé, mert eltérő tulajdonsággal bír.
Olyan fészket keres, melyben az anyamadár 1-2 tojása már benne van. A kakukk tojásokból a fiókák 14 nap multán kikelnek, gyorsan nőnek, 3 hét múlva már kirepülnek a fészekből, rövid időn belül önállóvá válnak. De közben nagyon sok gondot okoznak, mert a gyorsabban fejlődő kakukk fiókák többet esznek. Még az is megtörténhet, hogy a kakukk mama kidobja a fészekből a gazdamadárka fiókáit, hogy több hely maradjon saját fiókáinak és több élelem jusson nekik, miközben ő éli világát, csak saját táplálkozására van gondja. Szegény nevelőszülőknek megállás nélkül kell röpködniük élelemért, hogy a zajos, gyorsan növő kakukk gyerekeket elláthassák. Azt is megfigyelték a madárkutatók, hogy gyakran a mostoha szülők fiókái etetik a kakukkfiókákat. Az tűnt fel a megfigyelőknek, hogy egy nagyra nőtt fiókát egy picike madár etet.
Mások kihasználása, és a másokon való élősködés ismerős emberi tulajdonság. Hogy ez a trükk a madárvilágban is bevált, ezen csodálkozom.
Forrás: graphicsfairy
Kutakodás közben tudtam meg, hogy hazánkban is működik egy Madártani és Természetvédelmi Egyesület, mely sok madárfajról gondoskodik, köztük a kakukkról is. Sok önkéntes segíti munkájukat a mesterséges fészkek készítésében, azok kihelyezésében megfelelő magasságra, egy-egy vastag törzsű fára. A szegedi Tiszapart melletti Stefánia park csodálatos fái sok mesterséges fészket láttatnak a kíváncsi felfedezők számára.
Különben a kakukk költöző madár, csak áprilistól szeptemberig tartózkodik környékünkön. A vidám hangú, nevét kiabáló kakukk, mely utamon énekével szórakoztatott, megmaradt emlékeimben.
Kiemelt kép forrása: Wikipédia
Zsazsa
Szerzői jogvédelem
Tilos a Régiségeknek blogban megjelent írásokat, recepteket, fotókat és videókat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében máshol közzétenni és sajátként feltüntetni. Az írások, fotók és videók a bloggerek szellemi tulajdonát képezik, miként a képek is, amennyiben más forrás nincs feltüntetve. Írásaink csak linkként használhatók fel, mely az eredeti forráshoz vezet !!!!
