Annyira örülök, amikor azt látom, hogy ezek a virágos, színes, nagymintás ruhák újra divatba jöttek! Igaz, egyelőre inkább csak a kirakatokban és magazinokban tűnnek fel, és egy-két celeb merészel megjelenni a retro ruhadarabokban. Nem is csoda, hiszen annyira idegenül hat az évtizedek óta hordott minta nélküli, döglött színű ruhák között.

A most divatba jövő hatvanas-hetvenes évek divatja nemcsak régen hordott öltözékeinket idézi fel bennem, hanem eseményeket, hangulatokat is. Például a most nagyon divatos kis balerina cipők eszembe juttatják az én kis piros balerina cipőmet, amit hosszas könyörgésre vett meg Anyukám.

Erről az elegáns, márkás ruháról egy lilásbarna színű, alul fodros, ejtett derekú műselyem ruha jut eszembe, amit hosszas vásárlási tortúra során sikerült beszereznem egy külföldi utazásra készülve 1970-ben. Nagyon tetszett a ruha egészen addig, míg úti célomhoz érve ki nem derült, hogy ott senki se hord olyat. Igazi elveszett, vidéki kislánynak éreztem magamat benne.

A fenti az opártos, rövid ruhák azoknak az éveknek a hangulatát idézik fel bennem, amikor az ember még egyik pillanatról a másikra tudott iszonyúan boldog és őrülten boldogtalan lenni.

A fehér alapon pöttyös ruha az első gimnáziumi bált juttatja eszembe amire még Anyukám is elkísért.

És mit szóltok ehhez az elegáns, nagy fehér galléros, széles övvel viselt ruhához? Ugye ismerős? Emlékeztek az alsószoknyára, amit úgy viseltünk, hogy a csipkéje kilátszott a szoknya alól?

Egy ilyen kiskosztüm is kellett a ruhatárba, ha máskor nem is, de az egyetemi vizsgákon muszáj volt valami ilyesmiben megjelenni.

Drukkolok, hogy a retro divat mielőbb elterjedjen széles körben és visszajöjjenek a színes, pöttyös, bőszoknyás ruhák. Nosztalgiától áthatva vettem is már magamnak egy bő, virágos szoknyát ugyanolyan felsőrésszel, de lányom leutálta rólam, azzal, hogy „nyanyás”. Talán még várnom kell egy-két szezont ezzel a ruhával…

Cecilia