Új társaság, új elfoglaltságok
Amikor már belátható közelségbe került a nap, amikor megszerzem a nyugdíj-jogosultsághoz szükséges szolgálati időt, számoltam a napokat, ”vágtam a centit”, azonban egyre erősödött bennem az aggodalom, vajon mivel fogom kitölteni a felszabaduló időt.
Hiszen itt vagyok…
Nincs időm unatkozni!
Elég régóta vagyok nyugdíjas, amit így közel a nyolcvanhoz, nyugodtan elmondhatok magamról. Annak idején az átmenet sem okozott gondot, mert egy ideig még visszajártam dolgozni, aztán jött a „semmittevés”. De csak rövid ideig, amíg fel nem mértem a lehetőségeket.
Munkával…
Egyetemi előadások az idős korosztálynak
A nyugdíjba vonulással egy új szakasz kezdődik életünkben. Eleinte persze boldogok vagyunk: nem kell korán kelni, a reggeli és esti csúcsforgalomban szenvedni, nemszeretem feladatokat elvégezni. Lelkesen vetjük bele magunkat az unokák gondozásába, régen…
Milyen idősnek lenni most?
A minap megtartottuk éves blogtalálkozónkat, 12 főből 10 társunk részvételével. Mivel más-más városban élünk, sűrűbben nincs módunk találkozni, de az ilyen alkalmakkor nagyon örülünk egymásnak. Röviden arról is beszámolunk, hogy mi történt velünk az elmúlt évben.…
Lift nélküli házban emeleten lakni, idősen?
„Egy lakás értelme nem a bútorok, hanem az érzés, amely eltölti ott az embereket.” Márai Sándor
Ötvenkilenc éves voltam, amikor a jelenlegi lakásomat vettük. Akkor még külföldön éltem férjemmel, erre az ingatlanra egyrészt azért volt szükségünk, hogy…
Nyílnak a kerti virágok, érnek a vetemények
Egy nagy udvar kis veteményesével, virágaival, bokraival, fáival még mindig elvarázsol a természet újraéledésekor. Csodálattal tölt el, ahogy kikelnek, előbújnak, kipattannak a rügyeik, kinyílnak a virágaik a természet törvényei szerint. Az idei tavasz…
Mintha sivatagi oázisba érkeztem volna...
Természetesen nem sivatagi túrára készültem, de majdnem olyan nehéz volt rávenni magam a visszerem műtétjére, mint egy sivatagi kalandra. (Pontosan 30 éve halasztgattam...)
30 évvel ezelőtt esztétikai okból, majd egyre inkább a fájdalom és a…
Az ember mindig változik, főleg a kor előrehaladtával. Amikor még dolgoztam, szinte semmire nem maradt időm, minimális segítségben merült ki otthoni tevékenységem.
Aztán „rámszakadtak” a nyugdíjas évek és hirtelen mindenre lett idő, s hogy jobban teljen, elfoglaltságokat kellett találnom.…
A Covid elől az idős pár - Liza és Jóska - társasházi lakásukból a kertjükbe menekült. Távol a világ zajától, virágok, gyümölcsfák, bogarak és madarak társaságában, sok-sok munkával, a természettel harmóniában töltötték a tavalyi évet - tavasztól késő őszig.
Nézzétek meg lírai hangú, humorral…
Otthonülő lettem...
Részben a tél, részben a járvány tehet róla. Most például esik az eső, szürkeség van odakinn és hideg. Én pedig szépen bekuckóztam magamat, idebenn kellemesen meleg van, körülöttem megszokott bútoraim és tárgyaim. Egy meleg ital mellettem, lábam felpolcolva, van egy…
Megtaláltam a megoldást a hétköznapok magányának feloldására.
Nézelődöm és lájkolok, nem tudok betelni az internet adta lehetőséggel, hogy ennyire közel hozza a tőlem távol került rokonokat, ismerősöket. Mindazokat, akikről valószínűleg nem is tudnék, nem is hallanék, ha nem lenne internet. Sőt,…
Három anya elbeszélése arról, hogy párkapcsolatuk felbomlása miatt fiuk visszaköltözött a szülői otthonba.
Amikor gyerekeink kiröpülnek a családi fészekből, nehezen engedjük el őket, de belátjuk, hogy ez az élet rendje, s boldogok vagyunk, ha családot alapítanak. De nem tervezzük és nem készülünk…
Vendégposzt
A blog olvasói már értesülhettek kezdeményezésünkről, mellyel alig két hónapja a Pótnagyi-pótunoka facebook csoportot létrehoztuk. A csoport szépen gyarapszik, gyülekeznek a pótnagyit kereső és a pótnagyinak ajánlkozók száma. Közben jókat beszélgetünk gyerekes témákról is. Az…
A gyógyfürdő kezelések nem számítanak luxusnak, és egy bizonyos kor után többé-kevésbé mindannyian rászorulunk. A kezelések nemcsak lakóhelyünkön, hanem az ország gyógyfürdőiben bárhol igénybe vehetőek. Anna és Annaróza friss élményeikről számolnak be.
Évek óta visszatérő vendég vagyok a…
92 éves anyósom 30 éve él egyedül. Amikor apósom meghalt, anyósomnak a fián, rajtunk kívül senkije nem maradt. A szüleit, a testvéreit, a huszon-sok unokatestvérét rég elvesztette, barátnői nem voltak. Pár napig nálunk volt, azután hazakívánkozott.
Soha nem telepedett ránk, és soha nem maradt…