2022. máj 25.

Kiskertemben, hetvenkedve

írta: Izzy Florens
Kiskertemben, hetvenkedve

Nyílnak a kerti virágok, érnek a vetemények

2021_punkosdirozsa_3.jpgEgy nagy udvar kis veteményesével, virágaival, bokraival, fáival még mindig elvarázsol a természet újraéledésekor. Csodálattal tölt el, ahogy kikelnek, előbújnak, kipattannak a rügyeik, kinyílnak a virágaik a természet törvényei szerint. Az idei tavasz újdonsága kertemben az orgona virágzása volt sok év után először, valóban anyák napjára pompáztak legszebb ruhájukban.

2018_lila_akac_az_orgonakkal_1.jpg

Szép sorban, rendben nyílnak már a kerti virágok is. A babarózsa, a  gyöngyvirág, az íriszek után a pünkösdirózsák is bontogatják szirmaikat. A bodza tenyérnyi virágával, a cseresznye a fehér ruhájával színesíti udvarunkat.

_cseresznye.jpg

Ilyen tavaszi szépségben, színkavalkádban hetvenkedős temperamentumomon túllépve mégiscsak veteményezek. Évek óta „zsugorítom” veteményesemet, hiszen valóban nem bírok már annyit elvégezni, mint akár öt évvel ezelőtt is. Csak egy magaságyás és még egy kisebb ágyás  volt a tervben. Emberlánya tervez… a szomszédom végez, mert, hogy jóvoltából tavalyelőtt, napok alatt új, kétszer akkora magaságyás került az udvarra, mint a régi. Summa summarum, a két magaságyás és egy kis földi ágyás mellé kerítettem még két másik „kis” földi ágyást, idén hozzájuk csapódott egy harmadik is. De csak azért, mert zsugorítom a veteményest, mert már nem bírom úgy a „gyűrődést”. ;)

samli_1_1.jpg

Mondjuk nem úgy haladok, mint szeretném, mert seperc alatt leguggolok meggondolatlanul - még mindig – csak fel is kellene állni, ami bizony meglehetősen időigényes számomra. Mégis, csak a felállás megkezdésénél tudatosul bennem, hogy nem kellett volna leguggolnom. Tudom, és mégis, ha tízszer-hússzor nem guggolok le, akkor egyszer sem, az alatt az 1-2 óra alatt, míg kapirgálok. A sámlit akárki is kopácsolta össze először, valamikor, nagyon okosan tette, mert hűséges segítőtársam a munkálatok végzésénél. Amit lehet, főleg a magaságyásoknál, a sámlin ücsörögve giz-gazolok, vetek, szedem az érett terményeket. Próbálok segíteni magamon, ahogy lehet. Az viszont igaz, hogy bármennyire kifáraszt, vagy, itt fáj-ott fáj a munka közben, munka végeztével, pihenés után, sokkal jobban érzem magam. Meg kell ezeket az öreg csontokat mozgatni valamennyire.

fokhagyma_1_vagva.jpg

Nos, a 2022-es tavaszi évad legelső, szembeötlő növénykéi a katonás sorban, szálegyenesen sorakozó, ősszel eldugdosott fokhagymáim. Mind egyszálig kikeltek, és fejlődnek szépen. A sóska sem váratott sokat magára. Már márciusban megszedtem, megfőztem és megettük. Azóta folyamatosan 4-6 naponként szedem és esszük.

A februárban eldugdosott,  nagyreményű zöldhagymáim cserbenhagytak ugyan, mert húsvétra alig bújtak elő. Viszont mára már szépek, ehetőek. A retek meg csak éppen megmutatta magát, a magok java része nem kelt ki.

zoldborso.jpg

A zöldborsó sem sikerült jól, talán 1-2 levesre való lesz, de nagy része elő sem bújt.  Egy hírportálon olvasottak alapján jött a hirtelen gondolat,  és  egy kis ágyásba krumplit vetettem. Valóban már 2 éve nem vetettem, mondván, hogy nem „bogarazok” én már, nem való ez a munka már nekem…

De aztán jöttek a gondolatok:  hátha annyira felmegy az ára, meg ez, meg az, …. főleg, hogy a boltban éppen volt 50 szemes kicsomagolású desiree fajta. Ezt nem lehet kihagyni. Nem bírok ennyit elvetni ugyan, nincs előkészített helyem, de majd adok a szomszédnak belőle….stb.

ujhagyma_retek_magasagyasban_vagva.jpg

Megvettem, és addig vetettem, míg mindnek lett helye, vödörben, magaságyás egy részében és a kis ágyásban. Persze most aztán locsolhatom, töltögethetem. Viszont eddig még nem láttam petéket, csíkos bogarat. Ezen álmélkodok, mert ilyet még nem „pipáltam”.

A legelső megjelenő krumplilevélen már ott szoktak  lenni a krumplibogár peték. Azért, ami késik nem múlik,- gondolom-, és árgus szemekkel figyelem. Most szépek, jó lenne, ha nyáron csak kiszaladnék a kertbe és frissen szedve, vegyszermentes krumplit tehetnék a lábasba.

krumpli_1.jpg

Paradicsom, paprika palántáim még viszonylag frissek, nemrégen ültettem ki a szabadba. Bármennyire is kicsi a veteményesem, akár zsugorítom, akár nem, azért sok munkát ad. Persze akkor is lenne munka, ha nem ültetnék bele semmit. A fűnyírás sem könnyű munka – mondogatom magamban.

 

Az írásban saját fényképeim vannak.

      Izzy

 

 

Látogass el közénk, blogunk

  facebook csoportjába,  

ahol reggel és este is valami érdekessel várjuk követőinket, kedvelőinket. 

Iratkozz fel blogunk

VIDEÓ CSATORNÁJÁRA is,

hogy értesülj legújabb videóinkról!

 

 

Szólj hozzá

virág növények kert nyugdíjas vetemény magaságyás Izzy