2021. sze 09.

Várva várt családi nyaralás a mamánál

írta: Annaróza47
Várva várt családi nyaralás a mamánál

Szívem megtelt szeretetükkel

fokep_1.jpg

Angliában élő lányomat, unokámat múlt év októbere óta nem láttam. Már akkor is halasztott repülőjeggyel, oda-vissza karanténban tölthettem náluk egy hetet, de engem nem lehetett visszatartani.

Ők pedig, pandémia ide vagy oda, már tavasszal elkezdték tervezni, hogy 4 év után először, újra Szegedre jönnek nyaralni. Aggodalommal figyeltük a járvány adatait, szigorításokat, remélve, hogy a nyári időszak újra elhozza a fertőzések visszaesését, és a velejáró lazításokat. Ez július közepén meg is történt, és gyorsan lefoglaltak szabadságot, repülőjegyet augusztus utolsó hetére.

Végül utazásuk előtt pár nappal találtam rá a legmegbízhatóbb magyar információs vonalra. Mindnyájan lenyugodtunk, és elindultak. Lányom minden stációnál tájékoztatott, majd időben landoltak Ferihegyen. A transzfer pedig pontban éjfélre hozta el őket a házunk elé, ahol már tűkön „állva” várakoztam a közeledtüket jelző telefon után.

langosra_varunk_a_astrandon.jpg    Lángosra várunk a strandon

Nagy boldogság volt viszontlátni, megölelni lányomat, hónapok alatt sokat változott, lassan 18 éves unokámat. Az azóta eltelt 10 hónap alatt nem csak a centik gyarapodtak, hanem egy kész felnőttet kaptam vissza, aki előzékeny, kedves, segítőkész, olykor viccelődős a mamával. Kinőtt a folyton neten lógó, zombi világból, igényelte a közös programokat. Kisgyerekkori lelkébe szerencsére bevésődtek azok az élmények, kalandok, utazások, amiket együtt éltünk át. Szinte minden második mondata így kezdődött: „emlékszel, mama?” Hogyne emlékeznék?! Amióta megszületett, életem legboldogabb pillanatait az ő közelsége, társasága szerezte.

markusszal_a_strandon.jpgMarkusszal a strandon - gyerekkorában és most

Itthoni honfoglalásuk után, kedvenc vacsorájuk mellett (csirkepörkölt nokedlivel, uborkasalátával) tervezgettük az elkövetkező programokat, a várható időjárás tükrében. A nagy melegeknek sajnos pont augusztus utolsó hetére vége lett, de a kedvenc strandjukra háromszor el tudtunk menni. Az élményfürdőt az óriáscsúszdákkal nem lehetett kihagyni, kedves emlékeket idéztek. Máskor a varázslatos füvészkertbe látogattunk, ahol újdonság volt számukra a lepkeház. Markus véletlen ki is hozott a hátán egy szökésben lévő pillangót. Gyorsan visszalépett vele, mielőtt elkószál a kis szökevény.

a_mcdonald_s_teraszan.jpg

Este a McDonald's teraszán

Egyik este sétát tettünk a belvárosban, majd kiültünk a McDonald’s teraszára egy „gyors” vacsorára. Markusnak Londonban is a „Meki” adta élete első munkáját a nyári szünetben. A kulisszák mögött érdekes tapasztalatokra tett szert. Furcsa volt számára, hogy a leejtett húst a főnöke vissza akarta rakatni a szendvicsbe. Ő azonban erre nem volt hajlandó. Büszke vagyok rá.

markus_bowlingozik.JPG

Markus bowlingozik

Nagyfiús programot próbáltunk még szervezni, így bowlingozni is elmentek, a trambulinparkba pedig elkísértem őket. Ez utóbbit barátnőm javasolta, ahová másnap ő is készült 2 fiúunokájával.  Szegeden épp azon a héten kezdődött a SZIN a partfürdőn, ahol magyar együttesek léptek fel a fiatalság nagy örömére. A házunkbeli régi barát egyik este elhívta Markust, és többek közt a Follow the flow nevű együttes magyar szövegére buliztak. A You Tube-on meghallgattam a számomra ismeretlen együttes néhány számát, hogy le ne maradjak a fiatalok zenei ízléséről.

Kicsit féltettem a tömegtől, de megnyugodtam, amikor negatív lett a tesztje hazautazás előtt. Szerencsére csak én merengek azon, hogy lesz-e még fesztelen szórakozásuk a fiataloknak, tudunk-e még gondtalanul, örömmel utazgatni. Ők nem aggodalmaskodnak, élik az életüket. Így van ez jól.  Közben lányom is találkozott gyerekkori barátnőivel. Sokévi online beszélgetés, chatelés után szép estéjük volt.

A buli után éjjel 2-ig beszélgettünk, bár Markus magyar nyelve döcögős, de ittléte alatt visszajöttek a szavak, kifejezések, és kérte, hogy javítsam is a hibáit. Tetszett a komolysága, az élethez, emberekhez való viszonyulása, véleményalkotása, tervei a jövőjére. Egy érett fiatalember ült előttem. Hála a lányomnak, aki türelmes, toleráns, jó anyaként állt mindig mellette a kamaszkor buktatói közepette is.

markus_az_olembe_ult.jpg

Markus az ölembe ült

Utolsó nap, vasárnap délelőtt szép napsütésben városnéző kisvonattal végignéztük Szeged legszebb pontjait. Korábban minden évben hagyomány volt nálunk a kisvonatozás.  Hazafelé Markus kedvesen átölelte a vállamat, és úgy lépkedtünk, illetve próbáltam vele lépést tartani, de fájós lábaimmal ez csak rövid távon sikerült. Amikor mellette vagyok, úgy érzem, mintha Gulliver Lilliputba érkezett volna. Érdekes a mi szerepcserénk. Kiskorában én vigyáztam, óvtam lépéseit, most ő segíti bizonytalan mozdulataimat. Vicces volt, amikor az élményfürdő sodrásában a hátára kapott és vágtázott velem a vízben. Kiskorában én tettem vele ugyanezt. Otthon pedig tréfálkozva az ölembe ült Gulliver, mindnyájunk nagy derültségére.

unokatestver_talalkozo.jpg

Unokatestvér találkozó

Egy unokatestvér-találkozót is sikerült összehozni. Vidám órákat tölthettünk együtt, beszélnivalójuk bőven akadt az egymást négy éve nem látott fiataloknak.

Utolsó este Markus szomorkásan megjegyezte: „Mama, letelt a 10 nap.”  Újra üres lett a lakásom, de a szívem megtelt a szeretetükkel. Búcsúzáskor boldogan hallgattam jövő nyári terveiket az újabb magyarországi nyaralásra, legalább 2 hétre.

 anya_es_fia.jpg

Anya és fia

 

Első kép: a Fűvészkertben

Képek forrása:saját fotók

    Annaróza

 

Ha tetszett a bejegyzésünk, örülünk, ha írásainkat lájkolod és megosztod, vagy továbbküldöd e-mailben.

Látogass el közénk, blogunk

 facebook csoportjába, 

ahol reggel és este is valami érdekessel várjuk követőinket, kedvelőinket. 

Iratkozz fel blogunk

VIDEÓ CSATORNÁJÁRA is,

hogy értesülj legújabb videóinkról!

Szólj hozzá

család utazás bowling strand unoka fűvészkert Covid Annaróza