Az ókori Kína követei a szegedi múzeumban
A terrakotta hadsereg vándorkiállítása
A szegedi Móra Ferenc Múzeum nagyszabású kiállítást rendezett mintegy 50 kínai agyagkatona bemutatásával, melyek az eredeti ókori kínai 8000-es agyaghadsereg, más néven terrakotta hadsereg töredékét reprezentálják anyag- és mérethű másolatokban.
Kép forrása: saját fotó
Az előtérben egy eredeti festésű és lakkozású katona várja a látogatókat, majd az első teremben 4 katona, 2 ló, a következőben közel 50 katona csatasorba állítva. Érdekesség, hogy mindegyiknek más-más az arca, de ami ennél is hihetetlenebb, a 8000 életnagyságú katona közül kettőnek sem egyforma az arckifejezése.
Kép forrása: saját fotó
A rég olvasott történetet felelevenítettem: eszerint az első kínai császár, Csin Si Huang-ti 13 éves korában lépett trónra, és egy fényűző sírhely, ún. császári mauzóleum építtetésébe kezdett Hszien városától mintegy 30 km-re. Az építkezésre 300 ezer, más források szerint 720 ezer munkást alkalmaztak.
Kép forrása: Wikipedia
Az építkezés több, mint 40 évig tartott, a befejezését a császár nem érte meg, mert 50 évesen meghalt. Rettegett a haláltól, és ezt a gigantikus agyaghadsereget az örök élet elixírjének gondolta, valamint hatalmának biztosítását remélte a túlvilágon is. A hadsereget a császárral együtt temették el i.e. 210-209-ben a sírt rejtő piramis-szerű sírhalom közelében. 2000 évig nem derült fény a sírra és az agyaghadseregre.
Azonban 1974-ben parasztok kútásás közben ráleltek néhány katonaszobor részletre 4 méter mélyen, majd a régészek hosszadalmas munkával összeillesztgették a részeket.
Kép forrása: saját fotó
Az ásatások azután napvilágra hozták a többezer agyagkatonát, harci szekereket, és mintegy 40 ezer bronzfegyvert. Az eredetileg színesre festett szobrokról az oxigén hatására leporladt a festék, és csak nyomai maradtak.
A leleteket megtaláló Jang Csefa évi keresetének háromszorosát kapta jutalmul, amit azonban át kellett adnia a szövetkezetnek, ahol dolgozott. Mivel az ásatások miatt elvesztette földjét, egy közeli faluban kapott kárpótlásul egy másik telket és további 5000 jüant. Emellett nagyon híres lett, mert az agyaghadsereget reklámozó boltban alkalmazták, ahol szinte egész nap az ott vásárolható könyveket dedikálta. 1998-ban Bill Clintonnak is szignált egy könyvet.
Kép forrása: Wikipedia
A feltárások során ismertté vált, hogy az agyaghadsereg 5 m mély, döngölt falú, folyosókkal tagolt árokban, szám szerint három árokban kapott helyet. Az első, legnagyobb területe 14 ezer négyzetméter, a fő seregtest, több, mint 6000 katona helye volt. A második árok 6000 négyzetméter, itt helyezkednek el a harci szekerek, a lovasság és 1300 katona. A harmadik, U alakú árok a legkisebb, 520 négyzetméter, 68 magasrangú tiszt szobrával. Ez az egyedüli árok, amit teljesen feltártak. A többi munkálat folyamatosan zajlik. A 4. árok üres volt.
Kép forrása: Wikipedia
Magát a sírt még nem merték megnyitni, nehogy a már feltárt leletek állagának romlását idézze elő. Amikor a további technikai fejlődés lehetővé teszi, várhatóan csak 2050 körül kerülhet sor a teljes feltárásra.
A Csin dinasztia után néhány évtizeddel Csia Ji költő és államférfi „Csin vétkei” c. könyvében foglalta össze véleményét: „Az Első Császárból hiányzott a humánum és a jog tisztelete.”
Kép forrása: Wikipedia
Kíváncsi voltam, hogy volt-e még olyan kínai uralkodó, aki hasonlóképpen építtette meg végső nyughelyét. Források kb. 100 sírhalomról szólnak Kina szerte, amelyek piramisszerű, döngölt falú sírhelyek fűvel benőve.
Egyedül Han Yang Ling császár mauzóleumában találtak agyag ember- és lovasszobrokat, valamint fából készült szobrokat.
Egy másik császárnak a sírhelyéhez vezető utat díszítik szobrok. A többség valószínűleg megelégedett egy szerény piramis-szerű sírhalommal. /Ezek az adatok részben a kiállítás falfelirataiból, részben a Wikipédiból származnak/.
Kép forrása: saját fotó
A kiállítás egyik termében interaktív játék során a gyerekek, mint kis régészek, áshatnak elő a homokból szobor-törmelékeket.
Az agyagkatonákon kívül láthatunk a Sanghaji Múzeum által rendelkezésre bocsátott ősi kínai használati tárgyakat, dísztárgyakat, amuletteket, valamint a temetkezési szokásokat bemutató tárgyakat, agyagszobrokat, továbbá a Kínai Nagyfal néhány díszes tégláját „Az ókori Kína kincsei – A Jáde császárok Kora” címmel.
Kép forrása: saját fotó
A tárlat legérdekesebb darabja az a halotti uralkodói jádepáncél, amelyet 1460 darab jádelapból fűztek össze aranyszálakkal. A jáde és az arany a halhatatlanság jelképe volt Kínában, ezért hitték, hogy az ezekből készült páncél biztosítja a test és lélek halhatatlanságát.
Kép forrása: saját fotó
Nagyon örvendetes, hogy a világ néhány híres múzeuma után Szegedre, sőt előzőleg Békéscsabára is ellátogattak az ősi Kína követei. A kiállítás 2023. december 31-ig látogatható, a nyugdíjas jegy 2190 Ft, 70 év felettieknek 800 Ft.
Első kép: Eredeti festésű agyagkatona Forrás: saját fotó
Annaróza
Szerzői jogvédelem
Tilos a Régiségeknek blogban megjelent írásokat, recepteket, fotókat és videókat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében máshol közzétenni és sajátként feltüntetni. Az írások, fotók és videók a bloggerek szellemi tulajdonát képezik, miként a képek is, amennyiben más forrás nincs feltüntetve. Írásaink csak linkként használhatók fel, mely az eredeti forráshoz vezet !!!!
