Vízi élet régen és most „Szeged főutcáján”, a Tiszán
Úszóházak fénykora
A Tisza címbeli, jelképes elnevezése az 1960-as évekből való, egy fővárosi városrendező és egy szegedi főépítész ötlete nyomán.
Az idei nyár forró napjaiban nosztalgikus hangulatban emlékeztem a Tiszához, és általában a strandoláshoz kötődő élményeimre. Ez az a folyó, ami 1879-ben „…zúgva, bőgve törte át a gátot, el akarta nyelni a világot.” – írta Petőfi „A Tisza” c. versében, a nagy szegedi árvízre emlékezve. Többnyire azonban „A folyó oly símán, oly szelíden ballagott le parttalan medrében, nem akarta, hogy a nap sugára megbotoljék habjai fodrában.”
Fent, bal oldalt az építő Tisza, fent, jobb oldalt a romboló Tisza szobrok a Széchényi téren, a Városháza előtt
Szoborban is megformálta 1934-ben Pásztor János „Az építő és romboló Tiszát”, amelyek a Széchenyi téren, a Városháza előtti szökőkút díszei.
Szerencsére életem során nem sokszor akart kilépni a medréből, /az 1970-es áradás volt a legrémisztőbb/, de szorgos kezek megakadályozták. Így korosztályom a szelídebb Tiszát élvezhette majdnem minden évben, akár csak a partján sétálgatva is.
Fiatalon sokat úsztam hűsítő vizében, de volt szerencsém csónakázni, kajakozni is lágy hullámain.
Bal felső: Nyaraló a Sárgán, jobb felső üdülőtelep és strand /forrás: Mód László/
Legelső csónakázós élményem 16 éves koromból való, amikor unokahúgommal eveztünk a Sárga nevű üdülőtelepről a túlpartra. Természetesen fürödni is kiszálltunk. Egy kis üdülőt vettek ott, és bennünket is szívesen láttak húgommal. Az üdülőtelep a part sárga homokjáról kapta a nevét.
A Sárga eredetileg a 20-as években, spontán jött létre olyan szegedi dolgozók kezdeményezésére, akiknek nem volt pénzük a drága csónakházak, vagy fürdőzési lehetőségek igénybevételére. Az 50-es évektől kezdték ott a hétvégi házak építését, a magántulajdonúak mellett nagyobb vállalati üdülőket is. Vidám társasági élet folyt nyaranta, bográcsozással is egybekötve. 1985-ben férjemmel mi is vettünk egy félkész vityillót. Emlékszem, épp megáradt a Tisza, de a töltés megakadályozta, hogy az ottani kis községbe behatoljon. A szomszédban egy vállalati üdülő volt, és lelkes gondnoka, Jani bácsi, az „árvízi hajósunk” csónakkal leendő vityillónkhoz szállított bennünket. Férjem és kislányom nagyon lelkes volt. Én kevésbé, mert a konyhába is behatolt a víz. Ugyanis a mi házunk nem lábakon állt, mint akkoriban már sok üdülő.
Barátnőm a 4-es kajakban: Héjja Kata
Végül megvettük a félkész házat, és ezermester férjem befejezte, majd nagyon lakályossá varázsolta. Egy adriai nyaralásunkon vettünk egy csónakmotort, már csak csónak kellett hozzá. Nemsokára az is meglett, és sokszor mentünk át vele a szegedi partfürdőre, ahol kikötöttük, és jót lubickoltunk. Nyaranta mindig kiköltöztünk a nyaralónkba, mert mindketten pedagógusok voltunk, így nyáron szabadok.
Fiatal lányként, 2 barátnőm jóvoltából kajakozhattam is. Ők a Vízügynél dolgoztak, és a Béke úszóház kajakjait használhattuk. Egész a Marosig feleveztünk, majd tovább a Maroson. Olyan tiszta volt a vize, hogy a tenyerünket belemártva ittunk belőle. Szerencsére semmi bajunk nem lett tőle.
A Szőke Tisza úszóház Forrás: Régi Szeged
Kicsit kitérnék az úszóházak, közülük is a Szőke Tisza úszóház történetére, mely 100 évre nyúlik vissza. Az első világháború idején gőzhajóként kezdte vízi életét a Dunán, IV. Károly néven. 1979-ben került Szegedre, ahol állóhajóként étteremként, majd az 1980-as évektől diszkóhajóként üzemelt. Sok szép, fiatalkori emlékem kötődik hozzá.
A többi, csónakházként is üzemelő úszóház, mint pl. a Béke, a Szabadság az 50-es évektől szűk társaságok, mint pl. színészek, orvosok találkozóhelye, társasági életük színhelye volt, ahol csak egy vízbe eresztett ún. kosárban lehetett úszni.
A 60-as évek közepétől motorcsónak versenyek zajlottak a Tiszán. A rakpartról mi is izgatottan néztük az ún. „papucsok” versenyét. 
Motorcsónak verseny a Tiszán
Az 1970-es évek közepétől tömegsporttá vált kajak-kenu is színesítette a szegedi vízi életet. Szeged sok hírességet adott a sportágnak, a mostani párizsi olimpián is szép sikereket értek el. De már a 80-as évek közepén komoly nemzetközi eredményeket értek el, az Ifjúsági Világbajnokságon Kubában ketten is aranyérmet kaptak a szegediek.
2019. március 12-én a kajak-kenus sportklubok rengeteg evezőse vett részt a szegedi nagy árvíz 140. évfordulójára rendezett megemlékzésen.
A szegedi nagy árvíz 140. évfordulójára rendezett megemlékezés Kép forrása: Szegedi Sarolta
Egy barátnőm sportszerűen kajakozott a 70-es, 80-as években, és mesélte, hogy pár éve rendszeresen találkozik régi sporttársaival. Terített asztalnál jókat beszélgetnek, visszaidézve a régi szép küzdelmeket, sikereket, sztorikat. Szerintem a sportbarátság is egy igen szoros kötelék.
Sétahajó is közlekedik a Tiszán, egy alkalommal családommal én is utaztam vele egyórás rövid távon. Nagyobb hajók is szelték folyónk vizét, pl. már 1935-ben a Lukács Béla gőzös, vagy a 2018. júniusban feltűnt Victor Hugo nevű francia utasszállító hajó.
A Sárkányhajó Egyesület nyári tábora
2016-tól a látványos sárkányhajók is gazdagítják városunk vízi programjait. Ekkor volt az első sárkányhajó viadal, és az idén augusztus 25-én lesz újabb verseny Szegeden. Feltétlen részese szeretnék lenni nézőként.
Szeretett városom, ami tudvalevőleg fürdőváros, a Tisza adta lehetőségeket maximálisan kiaknázza, és folyamatosan gondoskodik az utánpótlás neveléséről. A fiatalok a víz és a természet szeretetén kívül megtapasztalhatják az együvé tartozás, a közösség örömét akkor is, ha nem válnak élsportolókká. „A sport a test útján nyitja meg a lelket.” /Szentgyörgyi Albert/
Bal szélen Édesanyám, mellette Nagymamám, jobb szélen Nagyapám a strandon
A témához kapcsolódóan nem hagyhatom ki a családom vízimádatát, ami nagyszüleimtől kezdve átível életünkön. Mintha a genetikánkba lenne kódolva. Unokáimmal a legboldogabb nyári pillanataink a fürdés, pancsolás, úszás közben zajlottak.
Első és második unokám Kép forrása: saját felvétel
Már az egyévest is bevezettük a vidám vízi élet rejtelmeibe. Remélem, még sok vízi kalandunk lesz Szegeden és másutt is.
Kiemelt kép: Szőke Tisza az úszókosárral, Forrás: Régi Szeged
Forrásmunkák: Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán
A képek forrása: Mód László, Szegedi Sárkányhajó Egyesület, Szegedi Vízisport Egyesület és Régi Szeged
Annaróza
Szerzői jogvédelem
Tilos a Régiségeknek blogban megjelent írásokat, recepteket, fotókat és videókat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében máshol közzétenni és sajátként feltüntetni. Az írások, fotók és videók a bloggerek szellemi tulajdonát képezik, miként a képek is, amennyiben más forrás nincs feltüntetve. Írásaink csak linkként használhatók fel, mely az eredeti forráshoz vezet !!!!
