2016. már 18.

Kultúrára éhes nyugdíjasok az Operaház kakasülőjén

írta: Adam G. Steve
Kultúrára éhes nyugdíjasok az Operaház kakasülőjén

A "kultúrvonat" visz bennünket  a fővárosi színházakba.

barátnők2

.


Aznapi közlekedési eszközünket, a Szeged-Budapest között robogó Intercityt kultúrvonatnak neveztem el. Szinte nem is volt a reggel 8 órás szerelvénynek más utasa, mint ünneplőbe öltözött, elegáns Régiségek (leginkább idősebb hölgyek), akik a szegediek után egymást követően libbentek fel Kisteleken, Kecskeméten, és valószínűleg minden más megállónál is a vonatra. De ez nem volt olyan látványos, mint leszálláskor: akkor tűnt fel a kocsikból tömegesen kiáramló, csinos, láthatóan 50, de inkább 60 feletti hölgyek, no meg szintén jól öltözött, egy kezemen megszámlálható férfiemberek tábora. Egyértelmű volt, hogy mindenki egy délelőtti színházi előadásra tart a fővárosba, kultúrára éhesen.

 

Pinceszínház2.jpg Mezítláb a parkban- vígjáték a szegedi Pinceszínházban


.


A változatosság gyönyörködtet. Bizonyíték erre az elmúlt hétvégéim egyikének szabadidős programja. Szombaton szülővárosomban nevethettem barátnőimmel egy fergeteges vígjátékon: „Mezítláb a parkban” címmel, egy 50 embert befogadó pinceszínházban, műkedvelő színészek profi előadásában. Vasárnap pedig egy másik társasággal Budapesten, az Operaház patinás épületében törtünk magasra (a kakasülőre), hogy Jules Massenet: Manon című operájának csodálatos zenéjére koreografált balettben gyönyörködhessünk. A történet Puccini Manon Lescautjából jól ismert. Orosz és magyar balettművészek pillekönnyű mozdulatai, a zene varázsa és a remek rendezés, díszletek maradandó élményt nyújtottak.

 

Manon2-600x400.jpg Manon - balett az Operaházban


 

Korábban is volt már alkalmam újdonsült barátaimmal egy szabaddá vált bérlettel az Erkel színházba látogatni a Don Pasquale című opera megtekintésére. Így azt is megtudtam, hogy az alföldi áradat két, de lehet, hogy több színházat is megtisztel érdeklődésével. Kiderült, hogy nagyon olcsó bérleteket szereznek, előadásonként 500-1000 forintos áron. Természetesen ilyen áron az Erkel színház emeletének hátsó sorai, az Operaházban pedig a 3. emelet érhető el, de mit számít ez ilyen harcedzett nyugdíjasoknak!

 

Don-Pasquale-600x368.jpg A Don Pasquale című opera az Erkel színházban


.
Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy újonnan szerzett barátaimról is áradozhassak. Egyikőjük, a 73 éves Piroska invitált mindkét pesti "matinéra", mégpedig egyik közös vízi fitnesz óránk alkalmával. Ott ugyanis nem csak tornázunk, hanem néhány szót is váltunk egymással. Piroska meghívása nagyon megtisztelő volt, egy szóra el is fogadtam. Addig is tudtam erről a hölgyről, hogy sokrétű tevékenységet folytat, (egy nyugdíjas klub szervezője, adminisztrátora, kb. 100 ember színházlátogatásának szervezője, pénzbeszedője), de a vonaton beszélgetve rájöttem, hogy ő egy energiabomba. Kirándulások, túrák szervezésébe, emberek toborzásába is besegít, és ezeket a néha életveszélyes túrákat végig is járja, merthogy van benne szufla! - mondja ő szerényen. Mindezek mellett naponta főz, mivel felnőtt fia, időnként lánya és az unokák is nála ebédelnek. A vonatozásunk közben simán befejezett egy horgolt szütyőt, ami a következő túrázása apróbb kellékeinek (telefon, pénztárca, ivóvíz) hordozására hivatott.


Piroska azt is elárulta, hogy nagyon szeret bulizni, sőt táncolni, csak az a baj, hogy társaságuk egyetlen, 85 éves, ámde jó tartású Sanyija nem tud táncolni. Így kiruccanásaikon leginkább nők táncolnak együtt. Csak ámultam, bámultam. Én, még innen a  70-en,talán  20 éve nem táncoltam.

tánc 3
Csodálatomat nem csak ő vívta ki, hanem barátnői is, akikkel együtt vonatoztam. Előfordul, hogy két nap egymásután, mint most is, Pestre szólítja őket a kétféle bérlet, no meg az intellektuális kíváncsiság. Egyikük a már említett nyugdíjas klub vezetője, 80 feletti hölgy, 71 éves húgával, és egy másik korombeli hölgy. Olyan elegancia, derű, és nem túlzok, báj sugárzik belőlük, hogy egyszerűen felvillanyozódtam a társaságukban. Észre sem vettem a máskor oly fárasztó 2 és fél órás döcögést, végigbeszéltük, nevettük az utat, csak úgy röpködtek a poéngyutacsok. Pedig mindnyájuk életében voltak tragédiák, válsághelyzetek, amelyek egy-egy felvillanó utalásból kiderültek, de ezek nem keserítették meg őket.
Most már csak az aggaszt, hogyan fogok velük lépést tartani azon a júniusi osztrák túrán, amelyre meghívtak, és amelyre örömmel velük tartok.


Annaróza

Ha megtetszett a blogunk, csatlakozz a Facebook közösségi oldalunkhoz, ahol egyéb érdekességeket is találsz és értesülsz a friss bejegyzésekről. Itt fenn, a jobboldali sávban lájkolással tudsz csatlakozni, vagy

katt ide!

 

Szólj hozzá