Szeged hírnevét öregbítő nevezetes személyek és épületek
Találkozók sorozata Szegeden, melyek emlékezésre késztettek - 2. rész
Hosszú lenne ecsetelni városunk híres épületeit, szobrait, árvíz előtti és utáni életét, inkább csak 1-2 eseményt említenék a régmúlt nevezetes személyei kapcsán, akiknek az élete hosszabb-rövidebb ideig, vagy csak pár napig Szegedhez kapcsolódott és gazdagította Szeged jelentőségét.
A Széchenyi tér Magyarország vidéki terei közül a legnagyobb. A XVIII. század folyamán a nagy piacból alakult ki. 1950-ig vásártér volt itt, amire sajnos nem emlékszem. Számomra legérdekesebb adalék, hogy a sarkán lévő Zsótér ház első emeletéről látta meg a városba zúduló vizet Mikszáth Kálmán 1879. március 12-e hajnalán, és ő volt az első tudósítója a nagy szegedi árvíznek. Így írta le az árvíz pillanatait:
„Végtelennek tűnt az idő, amikorra virradni kezdett. De hát minek is virrad? A hajnal nem találta többé Szegedet, csak romjait.”
A nagy árviz - Felül a Klauzál tér, jobb alsó kép: Vágó Pál festménye az árvízről, középen Ferenc József császár áll. A festmény helye: Móra Ferenc múzeum. Kép forrása: Wikipédia
A Szegedi Híradó ekképp számolt be a tragédiáról: „Az ár betört! 1879. március 12. Éjfél után 2 óra! Szeged város haldoklásának kezdete. 24 óra múlva halott volt, nincs többé!... Kongj városháza öreg harangja! Hirdesd Szeged népének, hogy szülővárosa végórája elérkezett.” 60 000 ember vált hajléktalanná, összesen 265 ház maradt épségben, többségében belvárosi kőépületek. Közel 5500 ház összeomlott.
A város azonban újjászületett: Lechner Lajos építész tervei alapján, állami és nemzetközi támogatással tervszerűen, a korszerű városrendezés elveinek megfelelve. Ferenc József is látogatást tett a katasztrófa helyszínén. „Szeged szebb lesz, mint volt” kijelentésének híre bejárta a világot. Ennek nyomán 35 ország nyújtott segítséget városunk újjáépítéséhez. A támogatásból épült, eklektikus palotákkal gazdagított, csodálatos terekkel tagolt Szeged szépségének még ma is tanúi vagyunk.
A Széchenyi téren, a már említett Zsótér házzal szemben, 2010-ben IV. Béla király lovasszobrát avatta fel Szeged polgármestere. IV. Béla király emelte városi rangra Szegedet 1247-ben, a tatárjárás után.
Deák Ferenc szobra a Széchenyi téren
Vele szemben, a Bíróság előtt Deák Ferenc, a „Haza bölcse” szobra magasodik, talapzatán ma is érvényes intelmeivel: „Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják, de miről a nemzet félve a szenvedésektől lemondott, annak visszaszerzése nehéz és mindig kétséges.”
Felül: a Kossuth szobor avatása és a szobor a Virág cukrászda épületével - Forrás: Köztérkép/ Szatmári Ádám és Kozma János, alul a Klauzál tér és a Kossuth szobor - saját felvételek
Klauzál terünkhöz pedig Kossuth Lajos neve fűződik, aki itt mondott toborzó beszédet 1848. októberében, és a lelkes, 60 ezres tömeget látva így köszöntötte: „Szegednek népe, nemzetem büszkesége.” Tiszteletére 1902-ben avatták fel Róna József alkotását, a Kossuth szobrot a tér közepén. Második, egyben utolsó szegedi beszédét is itt mondta el 1849 júliusában. A Kárász-ház amiatt is híres, hogy itt szállásolták el Ferenc Józsefet és Sissit első szegedi látogatásuk alkalmával.
A Kárász ház - saját felvétel
Miért nevezik mégis Klauzál térnek? Mert Klauzál Gábor, az első népképviseleti kormány minisztere 40 évig élt a mostani, 8. számú épület helyén álló házban.
E házzal szemben van az Új Zsótér ház, aminek aljában a híres Virág cukrászda 1874. óta működik. Számomra azért is érdekes ez a ház, mert emeletén egy kedves ismerősöm dédapjának, Seifmann Mórnak a bútor-nagykereskedése üzemelt egykor. Engedélyt kapott három emeleti ablak kibontására, ahol berendezte kirakatát.
Virág cukrászda és Seifmann Mór üzlete, az emeleten a bolt kirakatai Forrás: Köztérkép/Kozma János
Többek közt ő bútorozta be Ferenc József lakosztályát, amikor a császár az árvízi katasztrófa után, 1883-ban az újjáépült Szegedre érkezett. Seifmann Mór meg is kapta a Császári és Királyi Bútorszállító címet. Sok szegedi középületet bútorozott be, pl. a Nemzeti Színházat, a Bíróságot, a Hungária Szállodát, a Takarékpénztárat, a szegedi városháza dísztermét, a Klauzál téren épült Európa Szállót, ami az 1950-es évektől DÉMÁSZ székház lett.
Az egykori Démász székház és a Virág cukrászda épülete ma - saját felvétel
Szeged hírnevét írók, költők is öregbítették, mint pl. Móra Ferenc, Juhász Gyula, Tömörkény István, József Attila. Tudjuk, hogy a költőt Tiszta szívvel c. verse miatt eltanácsolta az egyetem „fura ura”, Horger Antal.
Nemrég jutott tudomásomra, hogy egy jeles szegedi zsidó ember, Tardos Taussig Ármin nagy pártolója volt a szegedi művészetnek és művelőinek. Házában, mely épp a Klauzál tér szomszédságában, a Kelemen utca sarkán volt, az előbb említett írókon, költőkön kívül szegedi festők, zeneszerzők is megfordultak, élénk kulturális élet zajlott itt.
A ház, amelyben Tardos Taussig Ármin lakott - saját felvétel
Tardos hagyatékát képezi 5 emlékkönyv, amelyek a hírességek bejegyzéseit, verseit, rövid zenekottákat, rajzokat őriznek. A szegedi zsinagóga kiállításán ismertem meg Tardos Taussig Ármin nevét és tevékenységét, melyről meg is emlékeztem egy cikkemben.
Ezt a kis összeállítást az ihlette, hogy Szegedre látogató bloggertársainknak egy kis séta keretében ízelítőt nyújtsunk a teljesség igénye nélkül. Blogtalálkozónk nemcsak a társaimmal való örömteli és tartalmas beszélgetést jelentette számomra, hanem felkészülésünk során megajándékozott városom múltjának, neves személyiségeinek felelevenítésével is.
Első kép: Európa szálló, később DÉMÁSZ székház Forrás: Köztérkép/Kozma János
Annaróza
Szerzői jogvédelem
Tilos a Régiségeknek blogban megjelent írásokat, recepteket, fotókat és videókat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében máshol közzétenni és sajátként feltüntetni. Az írások, fotók és videók a bloggerek szellemi tulajdonát képezik, miként a képek is, amennyiben más forrás nincs feltüntetve. Írásaink csak linkként használhatók fel, mely az eredeti forráshoz vezet !!!!
