Néhány bloggertársammal sűrűn chatelünk, miközben megosztjuk gondolatainkat, receptjeinket, ajánlásainkat, vagy csak úgy bolondozunk, és nevetgélünk egymás poénjain. Részt veszünk reggelente a Régiségeknek blog virtuális kávézásában, rejtvényeit próbáljuk megoldani, zeneajánlásait hallgatjuk, és lájkolunk, kommentelünk. Eddig a barátságunk is a neten bontakozott, de a blog szerzőinek őszi találkozója  megajándékozott a személyes ismerkedéssel, vagyis arc és hang is társult a megkedvelt személyekhez.

A közös kirándulás ötlete jóval korábbra, nyár elejére datálható. A facebookon egy érdekes képet láttam a füzéri várról, melynek megosztására Vica azonnal reagált: "Gyertek, nézzétek meg! Itt van a szomszédban." Először viccnek vettük invitálását, de ő teljes komolysággal kezdte elénk tárni szépséges szülőföldje, észak-kelet Magyarország kincseit, napról napra fokozva kiránduló kedvünket. Azt vettük észre, hogy már tervezgetünk, szervezkedünk, szállást keresünk. Október közepén izgalommal telve nekivágtunk a számunkra eddig ismeretlen tájegység felfedezésének. Vica nagyon felkészült, fáradhatatlan és lelkes idegenvezetőnek bizonyult. Három napon keresztül kalauzolt bennünket kicsi kocsijával a lehető legtöbb nevezetességet megmutatva.

Számomra a megújult, és tavasz óta látogatható füzéri vár "elfoglalása" jelentette a legnagyobb kihívást, és egyben a legszebb élményt. Nagyrészt falépcsőkön, máshol sziklába vájt lépcsőkön kaptattunk felfelé a meredek vulkáni kúpon magasodó várhoz, amely már a tatárjárás előtt, de egyes merész feltevések szerint a Honfoglalás idején is állt. Valószínűbb, hogy a 13. század elején építtette az Aba nemzetség egyik tagja. A vár fénykorában, a mohácsi csata után Perényi Péter koronaőr egy évig itt őriztette a magyar királyi szent koronát. 1567-ben a Báthory család szerezte meg a birtokot, majd 1626 körül Bethlen Gábor csapatai állomásoztak itt.

1977-ben kezdték meg a vár régészeti feltárását. A jelentős történeti, építészeti értékek helyreállítása a 90-es években kezdődött, és jelenleg is folyik. 2016 húsvétján nyitották meg a közönség számára. A felvonóhidas kaputornyon keresztül jutunk az Alsóvárba, majd felkapaszkodunk a Felsővárba. Itt a gótikus várkápolnába is belépünk, ahol esküvőket is rendeznek. Kíváncsi lennék, hogy a menyasszonyok tűsarkú cipőben, vagy túrabakancsban érkeznek a nagy eseményre.

Az 552 m magas Várhegy tetejéről fenséges kilátás nyílik Füzér falvára és a Zemplén erdeire. Számos, itt fellelhető ritka növényfaj miatt a Várhegy elnyerte a Magyarország természeti csodája címet. Végigsétálva a felújított termeken, a korhű öltözékbe bújtatott viaszfigurák és bútorok, berendezési tárgyak között időutazáson vettünk részt.

a Füzzérradványi Károlyi kastély

Amikor már azt éreztem, hogy egy tapodtat sem tudok lépni, a füzérradványi Károlyi kastélyhoz gurultunk a Rárón. Az épület sárgán virított a radványi (nem sötét) erdőből, mágnesként vonzva bennünket. Kedvünket nem szegte a helyszínhez kötődő szomorú ballada - Arany János: Tetemrehívás c. verse - sem.

Kívülről a kastély a romantika jegyeit őrzi, de tágas termeiben itáliai reneszánsz és kora barokk belsőépítészet fogadott bennünket. Kőfaragványai, domborművei, márványkandallói, bútorai 16-17. századi firenzei mesterek munkái. A gyűjtemény a 19. századvégi tulajdonos, Károlyi Ede és felesége szorgos gyűjtésének köszönhető, akik reneszánsz világot akartak varázsolni "szerény hajlékukba". A mai kastély elődjét Réthey Péter építtette  a 16. század végén. A Károlyi család birtokába 1686-ban került. Károlyi Ede 1860-70-ben építtette át Ybl Miklós tervei alapján.

https://vimeo.com/164923632?ref=fb-share&1

Az egyik örökös, Károlyi István felesége, Windischgrätz Mária, nagy lehetőséget látva a fényűzően berendezett épületben, luxusszállóvá alakíttatta át, amely 1938-ban nyílt meg. Működésének 10 éve alatt a kor számos hírességét látta vendégül, színészeket, sportbajnokokat, uralkodókat, művészeket. A kastélyparkban sétálgatott pl. Karádi Katalin, Jávor Pál, de Horthy Miklós is élvezhette a kastélyszálló kényelmét.

1948-ban véglegesen államosításra került, gyermekszanatóriumként, majd 1960-tól tüdőszanatóriumként üzemelt. Egy kommentelő büszkén emlékezett, hogy 1952-ben a kastélyban született. 1990 óta folyamatosan újítják a déli szárnyat, amely 1993 óta múzeumként működik. Még egy érdekesség: 1974-ben itt forgatta Pendragon legenda c. filmjét Szerb Antal azonos című regénye alapján Révész György rendező. A film szereplői :  Latinovits Zoltán, Darvas Iván, Halász Judit, Major Tamás, Bujtor István, Tordai Teri, Tímár Béla. Úgy gondolom, ihletet kaptunk a film megtekintésére.

gróf Károlyi Ede írógépe

Feltöltődve a táj és építményei látványától, szállásunk felé tartottunk, ahol kényelmes fotelekben újraéltük, átbeszéltük aznapi élményeinket, és sok más témát is. Olyan hangulatban telt az este, mintha ősidők óta ismernénk egymást. Így lett a virtuális ismeretségből igaz barátság.

Annaróza