2022. máj 21.

Cukorkák az ötvenes években

írta: S. Cecilia
Cukorkák az ötvenes években

Medvecukor, krumplicukor, frutti és zizi

flickr.jpeg

A kisiskoláskori cukorkák jutottak eszembe a minap, amikor valami kapcsán  a pedellusokról olvastam. Az ötvenes évek végén a mi pedellusunk minden nagyszünetben az iskola földszintjének lépcsőfordulójában ült egy padon és cukorkát árult.  Egy nagy fémdobozban tartotta az összeragadt cukorszemeket és úgy emlékszem öt, vagy tíz fillérért árulta darabját.

Az iskolából jövet-menet is vettem néha édességet, betérve Vera boltjába. Ez olyan fűszerüzlet volt, ahol a kenyértől a cipőpasztáig mindenfélét lehetett kapni. Legjobban azokra a nagy, széles szájú cukorkás üvegekre emlékszem, amelyek a pult tetején voltak elhelyezve, hogy ha az ember gyereke belép a boltba, rögtön elkezdjen csorogni a nyála. Szerettem a savanyú cukorkát, abból is legjobban a málnaízűt, de még jobban a négyzet alakú, töltött selyemcukrot. Akár egy darabot is lehetett venni, a súlyra árusítottakból pedig bármilyen kis mennyiséget.

pineterest.jpg

      Forrás: Flickr

Nagyapám néha elküldött a boltba egy pakli dohányért, amit aztán pipájába tömködve elfüstölt. A dohányra való pénzt mindig úgy nyomta a kezembe, hogy maradjon  pár fillér cukorkára. Az így kapott filléreket költöttem el Vera boltjában. Volt, hogy összegyűjtöttem a nagyapától kapott filléreket, és nem egy-egy szem cukrot vettem, hanem valami drágábbat.

Nagyon szerettem a krumplicukrot. Ez a krumpli-keményítőből készülő édesség nagy, szögletes tömbökben került a boltba. A boltos egy bárdszerű eszközzel aprította fel és a kis darabokat papírzacskóba téve mérte le. A krumplicukor színe majdnem olyan volt, mint a hámozott krumplinak, s bár elég kemény volt, de az ember szájában selymesen feloldódott.

wikipedia_1.jpg

             Medvecukor    Forrás: Wikipedia

A fekete  színű, csík formájú, ragadós, ánizsos medvecukor gyerekkori majálisok emlékeként tűnik fel. Olyan volt alakra, mint a cipőfűző, de lehetett tépni, harapni, rágcsálni.

A nyalóka nekem bármilyen formájú, színű és ízű lehetett, lényege volt, hogy kézben tartva és szopogatva sokáig tartson.

flickr_3.jpg

               Forrás: Flickr

A karamella kemény, barna színű, négyzet alakú cukorka volt, szájba véve beleragadt az ember fogába. Jobban szerettem a fruttit, amely hasonlóan négyzet alakú volt, de szép színes és főként puha. Darabonként, papírba volt csomagolva. Imádtam. A zizi puffasztott rizsből készült, a színezett rizsszemek zacskóban kerültek forgalomba. Az ember gyereke benyúlt a zacskóba és egy egész maréknyit elmajszolhatott belőle.

wikimedia.jpeg

          Kandiscukor  - Forrás: Wikimedia

A kandiscukor átlátszó volt és kristályszerű, a háború előtti időkben édesítésre használták, az ötvenes években viszont nekünk, gyerekeknek, ez is cukorka számba ment, mint miden, ami édes volt és ehető. Gyakori volt, hogy a gyerekek cukrozott vajas- vagy zsíroskenyeret vittek tízóraira az iskolába. Mint a mai és a mindenkori gyerekeknek, csillapíthatatlan volt a cukoréhségünk, de korlátozottak a lehetőségeink. Már egy szem cukornak is örülni tudtunk.

Első kép: Krumplicukor  Forrás: Flickr

Cecilia

 

Látogass el közénk, blogunk

  facebook csoportjába,  

ahol reggel és este is valami érdekessel várjuk követőinket, kedvelőinket. 

Iratkozz fel blogunk

VIDEÓ CSATORNÁJÁRA is,

hogy értesülj legújabb videóinkról!

 

Szólj hozzá

retro emlék édesség gyerekkor cukorka Cecilia