Cifrapalota, a „hírös város” ikonikus épülete
Kecskeméti anziksz - 1. rész
Verőfényes koraőszi időben jártunk Kecskeméten, Magyarország nyolcadik legnagyobb városában. Elsődleges célunk a szecesszió két gyöngyszemének, a Cifrapalotának és a Városházának a meglátogatása volt. Ám amint kiszálltunk a buszból a történelmi főtérnél és körülnéztünk, azonnal szemünkbe ötlött a sok-sok torony. Kecskemétet szokták a templomok, illetve a tolerancia városaként is emlegetni, hiszen szinte majdnem az összes felekezet temploma megtalálható itt, méghozzá békés egymás mellett élésben. A főtéren, illetve annak közvetlen közelében hét ilyen szakrális épület látható, három katolikus, egy református, egy görög-ortodox, egy evangélikus, valamint az egykori zsinagóga, amely ma a Tudomány és Művészetek Háza.
Az egykori zsinagóga, amely ma a Tudomány és Művészetek Háza
A kellemesen csobogó szökőkúttól hangulatos sétány vezet a Cifrapalotához. Sajnos kívülről épp tatarozták, ezért homlokzatának szépséges majolikadíszeit lepel fedte, nem láthattuk eredetiben. Ám a belső terek is bőven nyújtottak látni- és ámuldoznivalót.
A városi tanács 1902-ben döntött az eredetileg bérháznak épült Cifrapalota felépítéséről, kivitelezésével Márkus Gézát bízták meg. A fiatal építész egy év alatt végzett a feladattal, ami rekordgyorsaságnak számított, tekintetbe véve, hogy akkor még nem voltak teherautók, betonkeverők. Az épületkerámiát és a tetőcserepeket a pécsi Zsolnay-gyár szállította. 
A Cifrapalota belső terei
A díszítésekben a nemzetközi szecessziós minták és magyar motívumok köszönnek vissza, például a pásztorok cifraszűrjeinek rátétei, virágminták. A kecskemétiek igen hamar megbarátkoztak a gyönyörű külsejű házzal, el is nevezték Cifrapalotának.
Az épület földszintjén eredetileg üzletek működtek, az első emeleten a Kereskedelmi Kaszinó lelt otthonra, a második emeleten pedig három bérlakást alakítottak ki. Jelenleg a Kecskeméti Képtár található falai között, ahol neves festőink – egyebek között Munkácsy Mihály, Székely Bertalan, Benczúr Gyula – műveit láthatjuk.
A Cifrapalota zöld ablakai
Belépve egy csodaszép, Tiffany-üvegberakásos ajtóra esett a tekintetünk. Nagyon érdekes, hogy még a radiátorok burkolatán is népművészeti motívumok láthatók. Meggyőződhettünk róla, hogy tényleg zöldek az ablakok, mint a dalocskában. Lenyűgözően pazar és elegáns a Pávás Terem, amely az egykori kaszinó bál- és dísztermeként funkcionált.
A Pávás terem
A névadó nyolc páva festett gipszstukkóból készült, a falakat további gipszvirágok, indák, kacskaringók, csempék és pirogránit elemek díszítik. A hullámvonalú ablakok közötti mezőkben hajdan valószínűleg tükrök verték vissza a két, ugyancsak Tiffany-üvegberakásos sárgaréz csillár sziporkáit, a nagy, szív alakú mezőben pedig ornamentális falfestés adhatott még pompásabb kinézetet a helyiségnek. Az épület egy zöld növényekkel buján benőtt, romantikus kis udvart ölel körül.
Első kép: Cifrapalota
Saját felvételek
Folytatás következik
Miranda
Szerzői jogvédelem
Tilos a Régiségeknek blogban megjelent írásokat, recepteket, fotókat és videókat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében máshol közzétenni és sajátként feltüntetni. Az írások, fotók és videók a bloggerek szellemi tulajdonát képezik, miként a képek is, amennyiben más forrás nincs feltüntetve. Írásaink csak linkként használhatók fel, mely az eredeti forráshoz vezet !!!!
