Kisvonattal a Gloriett tisztásig

  Családi elhatározás folytán egy „last minute” kirándulásra szántuk el magunkat. Egy napsütéses pénteki délután jött az ötlet, hogy egy várhatóan napsütéses szombati napon menjünk Szilvásváradra.

Az Alföld tengersík vidékéről kora reggeli órákban indulva délelőtt már a bükki hegyek között, a Szalajka völgy bejárójánál parkoltunk.  Kisvonattal mentünk fel a Gloriett tisztásig. Ellentétben előzetes gondolataimmal, hogy szinte csak mi leszünk ily kései, októberi napon ezen a kirándulóhelyen, ámulatomra rengetegen gondolták még itt eltölteni e hétvégét.

Két kisvonat 4-4 kocsival indult óránként. Természetesen ez az embertömeg szétoszlott a tisztásról induló többféle turista útvonalon. A tisztás, 30 éves múltra visszatekintve, amikor utoljára jártam itt, sokat változott. Megmaradt természetes valóságában, ám a turisták kényelmét szolgálva körben pihenő padokat helyeztek el. Anno, mi még pokrócot terítve a fűre, vagy csak úgy a fűre ülve pihentettük az 5 kilóméteres, felfelé vezető földes út fáradalmait. Akkoriban is volt már kisvonat, ami napjában jóval kevesebbszer közlekedett. Fiatalos lendülettel, nyakunkba szedett lábakkal akkor elvetettük a kényelmesebb megoldást.

Ebédidőben a tisztáson működő pisztrángos kifőzdéhez vettük az irányt. Az étkezési lehetőségnek helyt adó kis üzletféleség sem a tisztás közepén, hanem a szélén, az erdősáv előtt helyezkedik el. Így  a tisztás nem került beépítésre,  megmaradt zöldfüves területnek.

A szálkás halnak vélt pisztráng azonnal eloszlatta kétségeimet, amikor nagyfiam szemrebbenés nélkül kért belőle. Ő, aki szereti a halat, de nagyon nem szeret szálkázni, itthon még a karácsonyi pontyot sem ette meg eddig, nyugtatott engem, hogy ez biz’ nem szálkás. Nem is volt az. Isteni finom falatokra leltünk. Habár a pisztránghoz fehér bor, leginkább olasz rizling ajánlott, de hál’Istennek mi nem vagyunk híres-neves emberek, a paparazzik se követnek, hogy szétszórják a világban, minő „baki”, illetlen dolog, erős, testes egri bikavérrel (ezt lehetett ott kapni)  leöblíteni a halacskát.  Pocakunk sem tiltakozott e vétség ellen.

Lefelé menet a lebetonozott turistautat választottuk.  Nem bántuk meg. Mindazt a  természeti szépséget, amivel találkoztunk,  kisvonatból nem látni. Az ősz színeiben pompázó fák, az élesen tiszta levegő, a patakok, források, a Szalajka patak folyása, forrásai, a Fátyol vízesés és kisebb vízesések  csobogásukkal, a pisztráng nevelde meseszerű látványban, élményben részesítettek. Csodálatos! Gyönyörű!

Síkvidékhez szokott lábaim kissé (nagyon) elfáradtak az úton, de a fáradtság elmúlt, ez a mesébe illő őszi táj feledhetetlen marad.

A fényképek saját felvételek.

    Izzy

Szerzői jogvédelem

Tilos a Régiségeknek blogban megjelent írásokat, recepteket, fotókat és videókat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében máshol közzétenni és sajátként feltüntetni. Az írások, fotók és videók a bloggerek szellemi tulajdonát képezik, miként a képek is, amennyiben más forrás nincs feltüntetve. Írásaink csak linkként használhatók fel, mely az eredeti forráshoz vezet !!!!

Látogass el közénk, blogunk

  facebook csoportjába,  

ahol reggel és este is valami érdekessel várjuk követőinket, kedvelőinket. 

Iratkozz fel blogunk

VIDEÓ CSATORNÁJÁRA is,

hogy értesülj legújabb videóinkról!