Az impozáns Városháza
Kecskeméti anziksz – 2. rész
Idegenvezetőnk elmondása szerint Kecskemét két, a monarchia idejében tevékenykedő polgármesterének, Lestár Péternek és Kada Eleknek köszönheti felvirágzását. E két városatya nevéhez fűződik az új, impozáns Városháza megépítése is. A pályázók közül a Lechner Ödön–Pártos Gyula páros került ki győztesen. 1893-ban történt az alapkőletétel, 1895-ben pedig már beköltözhetővé vált az épület. 1897-ben, a millenniumi ünnepségsorozat részeként a Díszterem is átadásra került.
A Városháza belső terei
A „tündérpalotának” is nevezett építményen felfedezhetjük a reneszánsz, a szecesszió stílusjegyeit és a magyar népművészet motívumait. Az épületkerámia és a tetőcserepek a Cifrapalotához hasonlóan ugyancsak a Zsolnay-gyárból származnak. A tető ormán honfoglaló vezérünknek, Árpádnak a páncélba bújtatott szobra áll, amit a helybéliek Árpádkának neveztek el.
A Díszterem részletei - jobbra fent a Városháza makettje
Csak nemrégen, az idén nyáron nyílt meg a Városháza Látogatóközpontja, melyben a turisták egy izgalmas, interaktív kiállításon ismerkedhetnek meg a város hajdani és mai nevezetességeivel. Belépve barackillat csapja meg az orrunkat, tablók, plakátok beszélnek a szőlő- és gyümölcstermesztésről. A falakról Kecskemét városvezetőinek portréi néznek le ránk, egy képernyőről Kada Elek szól hozzánk. Emitt Mikszáth beszélő köntösének, amott a városházának és a harangjátéknak a makettje áll. Információkat találunk Kodály Zoltánról, a kecskeméti harcászati repülőbázisról. Beülhetünk egy Mercedesbe és virtuális utazást tehetünk a régi városban, sőt egy földrengés-szimulátort is kipróbálhatunk (1911-ben súlyos anyagi károkat okozott itt egy nagy erejű természeti katasztrófa, emberéletben szerencsére nem esett kár).
A Városháza Díszterme
Az elképesztően szép Díszterem engem kicsit a Parlamentre emlékeztetett. Jobbról és balról két hatalmas freskó díszeleg a falakon, alkotójuk Székely Bertalan. Az egyik a vérszerződést ábrázolja, a másik címe Ferenc József koronázása. Mindkettőről megtudtunk valami érdekeset: A Vérszerződés szereplőinek arcát kecskeméti férfiakról mintázta a művész, a kép bal alsó sarkában pedig Kada Elek polgármestert fedezhetjük fel. A koronázási képről pedig hiányzik Erzsébet királyné, holott Ferenc Józseffel együtt őt is megkoronázták. Több más államférfi képeit is láthatjuk a falakon: Kossuth Lajosét, Mátyás királyét, Deák Ferencét stb.
Székely Bertalan két freskója a Díszteremben: fent a Vérszerződés, lent Ferenc József megkoronázása
A teremben levő székek egytől egyig korabeliek, csak néhányat kellett restaurálni. Gyönyörű a faragott pulpitus, káprázatosak az üvegablakok. A mennyezetről függő aranyozott bronzcsilláron 62 égő található – ahány vármegyéje a régi Magyarországnak volt. Tetején pedig a magyar korona szimbóluma látható.
A díszudvarban két hatalmas fa áll a falakhoz kikötve. Kiderült, hogy japán testvérvárosuktól, Aomoritól kapták ezt a két császárfát, amelyek idővel már nem képesek tartani a súlyukat, ezért ily módon segítettek rajtuk.
A Városháza díszudvara a császárfákkal
Utolsó akkordként meghallgattuk a harangjátékot. Akkor épp a „Kecskemét is kiállítja...” c. toborzót játszotta. A napszaktól függően különböző melódiák csendülnek fel a toronyban, Kodály és Erkel, illetve európai zeneszerzők műveiből, valamint magyar népdalok is.
1 kép: A Városháza
A képek saját felvételek
Miranda
Szerzői jogvédelem
Tilos a Régiségeknek blogban megjelent írásokat, recepteket, fotókat és videókat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében máshol közzétenni és sajátként feltüntetni. Az írások, fotók és videók a bloggerek szellemi tulajdonát képezik, miként a képek is, amennyiben más forrás nincs feltüntetve. Írásaink csak linkként használhatók fel, mely az eredeti forráshoz vezet !!!!
