2012. nov 08.

Kettecskén a pesti Broadway-n

írta: S. Cecilia
Kettecskén a pesti Broadway-n

 

Nagymező-utca-9kicsi_02-600x399.jpg Thália Színház a pesti Broadway-n

www.thalia.hu

 

Életem párja mostanában szívesen vadászik az éttermi kuponokra.  Hála eme új hobbijának, tegnap este egy pizza vacsorát fogyasztottunk el egy jó kis vendéglőben, a belvárosi Ó utcában.  A vacsora után hirtelen ötlettől  vezérelve kikanyarodtunk a Nagymező utcára, hogy az enyhe, tavaszias időben egy kicsit beleszagoljunk a színházi negyed esti életébe. Nagyon régen nem jártunk errefelé.

Meglepődtünk, hogy a neonfényektől csillogó utcában mennyire pezseg az élet.  Éttermek, kávézók, pubok és gyros büfék még nyitott kapuval várták a vendégeket. Valami kulturizgalom vibrált a levegőben. A Thália Színház  és a Mikroszinpad  (lánykori nevén Mikroszkóp Színpad) előtt ácsorgó tömeg elárulta, hogy épp az előadás szünetében értünk oda.  Remek ötlet, hogy az aszfaltba illesztett táblákon emlékeztetnek a színház épületének változatos múltjára (igaz, jelene sem kevésbé viharos). Az előadások fényképeinek nézegetése után lecövekeltünk a Petőfi rádió látványstúdiójának kirakatban zajló, kihangosított  adása előtt. Én még bámultam volna őket, de párom tovább húzott, így csak egy pillantást tudtam vetni a szomszédos Mai Manó Magyar Fotográfusok Házára, ahová oly régen tervezem a látogatást.

Az Andrássy úton átkelve a Radnóti színház előtt álltunk meg, ahol a jólöltözött színházi közönség éppen akkor tódult ki az utcára. Mennyi jó darab, miért is nem járunk színházba mostanában, morfondíroztam a műsort nézve.   - Hát azért, mert az előadás alatt mindig elalszol – emlékeztetett párom a szomorú valóságra. - Jé, itt gyerekelőadás is van, fedeztem fel csodálkozva – akkor legalább majd  az unokákat hozom ide egy matinéra.

 Visszafelé kanyarodva, még mindig a Nagymező utcán slattyogva azt találgattuk, vajon a Moulin Rouge működik-e már/még, s emlegettük ifjúságunkat, amikor még nem ismertük egymást, s mások társaságában jártunk az éjszakai mulatóban. De kivel is? Hogyan is emlékezhetnék arra a negyven évvel ezelőtti éjszakára, amikor arra sem emlékszem, hogy hívják azt az utcát Los Angelesben, ahol egy évtizede jártunk, s ahol világsztárok lábnyomait  tapostuk, mint most az  Operett színház előtt a Halhatatlanok Társulatának  lábnyomait.  Hollywood Boulevard  – kiáltott fel a párom diadalittasan. Nem emlékszel?  A Kínai Színház előtt, és ott ettünk a sarkon egy pizzát.

Kellemes őszi este volt, kettecskén andalogtunk a pesti Broadway-n.

Cecilia

 

Szólj hozzá

kultúra színház nosztalgia harmónia Budapest