munka közben

 A nagymama létnek egyik csodálatos velejárója, hogy az ember olyan dolgokat is  csinál, amit korábban soha. A nagymamaság  rég elfeledett képességeket hoz elő és energiákat szabadít fel. Most például babaruhát varrok Panni unokám születésnapjára, holott valójában nem is tudok varrni.

A négyéves másodszülött ugyanis imád babázni és nagy beleéléssel öltözteti-vetkőzteti a babákat. Az én Nagymamám által horgolt, és Anyukám által – lányaimnak - varrt babaruhák szerencsésen átvészeltek mintegy két évtizedet és szinte eredeti színeikben pompáznak az ugyancsak húszéves babákon.

a régi babaruhák

Úgy határoztam, hogy Panni szülinapjára új ruhákat varrok  kedvenc pólyás babájára, melyet nagy titokban elcsentem otthonukból. Előszedtem a rongyos zsákot és kiválasztottam egy fehér, puha, nem gyűrődő pamut anyagból készült pólót, amibe már régen nem férek bele.  A derékban gumis szoknyácskát a póló szegett aljából szabtam ki, így a keskeny, hosszú csíkot csak egy oldalon kellett elszegni, majd a két oldalt összevarrni. Az eredeti, egy centis  szegélybe fűztem bele egy vékony gumit. És voilá, kész a húzott, bő szoknya.

a szoknya

Az elől záródó ujjatlan baba ing kiszabása már nehezebb feladatnak bizonyult.   Egy régi hasonló darabot szétbontottam és ennek alapján szabtam ki a három darabból – egy hátulja és két eleje -  álló ingecskét. Összegombostűztem és többször rápróbáltam a babára. Végül összevarrtam és úgy tervezem, hogy gombolás helyett tépőzárat varrok rá.

az ing

Hosszas fejtörés után a pólóm lebontott  rövid ujjából kis átalakítással és szűkebbre vételével egy kis sapkát varrtam. Ezeket  darabokat nagyon egyszerűen lehet majd feladni és levenni a babákról, szemben a régi gombolós és patentos ruhákkal.  Egy nap és egy éjszaka alatt készült el  a kézzel varrt baba stafírung. Úgy tervezem, hogy még párnát és takarót is varrok, amit majd a babaágyba, vagy a babakocsiba lehet betenni, ha Panni anyuka sétálni viszi a gyerekeit, vagy éppen karjában ringatja a síró  kis babát.

ebből lett a sapka

Nagyon izgulok, hogyan tetszenek majd Panninak a kis ruhák, amelyek nagyon egyszerűek a gyönyörű horgolt és kötött ruhácskákhoz képest. Azért elégedett vagyok az eredménnyel, egész jól sikerültek a kis holmik ahhoz képest, hogy úgy tudtam,  nem tudok varrni.

a kész babaruha

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy néhány alapvető öltést ismerek, és az is, hogy Anyukám gyerekkoromban sokat varrt, s most varrás közben mintegy varázsütésre felidéződtek mozdulatai, ahogy az anyagot ráillesztette a szabásmintára és kiszabta. De se szabni, se gépen varrni nem tudtam, vagy inkább nem akartam megtanulni tőle. Lábbal hajtós Singer varrógépe még megvan. Lehet, hogy rászánom magamat és megtanulom használni – így túl a hatvanon talán még nem késő.

Cecilia