Tésztát gyúrok, kertészkedek, befőzök

Az ember úgy tervezi, hogy élete kedves társával együtt szeretne megöregedni, jó lesz együtt megélni az élet csendesebb, nyugalmasabb időszakát. Mindez már nem teljesülhet, mert egy kegyetlen betegség drámai pontot tett közös terveink végére.

A bánat feldolgozása mellett meg kellett tanulnom új pénzbeosztási szabályok szerint élni és átszervezni az életemet. Aki próbálta már, az tudja, mit jelent egy nyugdíjból fenntartani a lakást, fizetni a rezsit, biztosítási díjat, egyebeket, pótolni az elkopó-elromló berendezési tárgyakat, háztartási gépeket.

Édesanyám mondása szerint „Nincs az a sok, amit ne lehetne elkölteni, és nincs az a kevés, amit ne lehetne beosztani.” Ehhez tartom magam, mert nem szeretnék a gyermekeim segítségére szorulni. Megpróbálok előre tervezni és ahhoz szigorúan ragaszkodom is. A nyugdíjam mellé kapom a férjem nyugdíjának 20 %-át. Ha nincsenek rendkívüli kiadások, ez utóbbi összeget félre tudom tenni – biztonsági tartalékot gyűjtök. (Ha viszont pl. kilyukad a bojler … akkor egycsapásra ki is kell adnom az így félretett összeget.)

A havi számlák, állandó kiadások befizetése, gyógyszerek kiváltása után a fennmaradó összeget arányosan elosztom, hetenként meghatározom azt a limitet, amit elkölthetek. Kialakítottam egy ésszerű vásárlási rendszert is, megkeresem a legjobb ár-minőség arányú termékeket. Élettapasztalatom alapján tudom a pontos mennyiséget is, nehogy ételt, bármit ki kelljen dobni. Hetente a termelői piacra járok, az ott vásárolt zöldség, gyümölcs, tojás mindig friss és jó minőségű, így akár 1 héten át is eláll. Mindig idény-zöldséget, gyümölcsöt veszek, bármilyen csábító is a görögdinnye áprilisban, otthagyom. Rendszeresen fagyasztok le zöldféléket télire: lecsót, tölteni való paprikát, spárgát, zöldborsót, tökfőzeléket, spenótot, stb. Nem csak a józan előrelátás késztet erre, hanem így praktikus is. Ha pl. 1 kg spenótból készítek főzeléket, 1-2 adagot frissen elfogyasztok, a harmadik napon azonban már rá sem bírnék nézni. Ezért a többit egyszemélyes adagokra elosztva lefagyasztom. Jól jön majd később, ha nem lesz időm/kedvem magamra főzőcskézni: csak előveszem, megmelegítem és már ebédelhetek is. A tésztát magam gyúrom, csak lisztből és tojásból: megszárítva, dobozokban tartom a spájzban.

A kertben termő gyümölcsöket befőzöm: szeptemberre a spájzban sok finom lekvár, dzsem, savanyúság, paradicsomlé és szörp sorakozik a polcokon. Az üzletben kapható lekvárok, szörpök drágák és nem is biztos, hogy csak tisztán gyümölcsből készülnek. Családtagoknak, barátoknak, kollégáknak is szoktam különleges lekvárokat ajándékozni. (Az épp most aktuális szilvalekvárt vaníliával, fahéjjal, friss diódarabokkal gazdagítom: nekem is öröm, amíg dolgozom vele, és azok is értékelik, akik ajándékba kapják tőlem.)

A mosásnál is tudok takarékoskodni: csak kb. 10 naponta mosok, (télen még ritkábban), előveszem és használom az évek alatt felgyülemlett, több váltásnyi ágyneműt, egyéb ruhadarabokat. A drága mosópor helyett mosódiót, szódabikarbónás mosószert használok és szabad levegőn szárítom a ruhákat – így az öblítő, illatosító felesleges.

A fűtésszámla érzékeny pont. A mi korosztályunk még emlékszik arra, milyen érzés volt a téli reggeleken felkelni és a kihűlt, hideg lakásban dideregve-kapkodva öltözködni. Most nagyon jó, hogy egyenletes meleg van, de 20 foknál melegebbre sohasem állítom a szabályozót. Éjszakára 18 fokra mérsékelem és használom a melegebb paplant, téli pizsamát, alvózoknit. Napközben is téliesen öltözöm a lakásban, rétegesen, az évszaknak megfelelően. A villanyszámla is csökkenthető, ha a készülékeket (tv, számítógép, egyebek) használat után teljesen kikapcsolom, a hűtőszekrényt, fagyasztót rendszeresen leolvasztom. Odafigyeléssel és ésszerű használattal ezt a kiadási tételt is lehet csökkenteni.

Azért az életem nem csak takarékoskodásról szól: időnként egy-egy koncertre, színházba, rendezvényre feltétlenül elmegyek és a jó könyvekre sem sajnálom a pénzt. (Könyvtárba is járok rendszeresen.) Az öltözködésben a jó felépítésű, kényelmes cipő kap nálam elsőséget. Ruhákra, táskákra keveset költök. Igyekszem tartani a súlyomat, azért is, hogy a meglévő ruháimat továbbra is hordani tudjam. (Legkedvesebb barátnőm adta az ötletet: időnként előveszi régebbi, kedvenc ruhadarabjait, másokat viszont 1-2 évig pihentet a szekrény hátsó részében – így szinte az újdonság erejével hatnak, amikor újra előkerülnek. Remek ötlet, bevált!) Rendszeresen járok fodrászhoz, a kozmetikust és a pedikűröst is felkeresem 3-4 havonta. Évente egyszer 2 hétre gyógyfürdőbe megyek – az ehhez szükséges pénzt eddig még mindig sikerült kigazdálkodnom.

És a legfontosabb: az unokáim örömét, kívánságait – mint minden nagymama – a sajátjaim elé helyezem. Beosztással, odafigyeléssel, eltervezett – és nem ötletszerű – tudatos vásárlással a szerény jövedelem is beosztható.

Fodor Anna

Életvitelünk fontos elve: nem pazarolunk

Nyugdíjasként van időnk arra, hogy ezt a gyakorlatban is megvalósítsuk. Táplálkozásunkhoz az általunk megtermelt zöldségek, gyümölcsök nagyban hozzájárulnak, nyáron friss, télen konzervált formában. Kiegészítésként piacon vásárolunk, általában a szezonális, olcsóbban kapható dolgokat. Nem visszük túlzásba a fogyasztást, pl. 1 kg kenyér egy hétig is elég. Gyógyszerre keveset költünk, a megelőzést helyezzük előtérbe, igyekszünk egészséges életmódot folytatni. A mozgás napi szinten része az életünknek. Természetjáró egyesülettel teszünk nagyobb túrákat, kirándulásokat kedvező anyagi feltételekkel. Kihasználjuk az ingyenes utazási lehetőségeket is. Figyeljük a kedvező áron, vagy ingyenesen hozzáférhető kulturális, szórakoztató programokat, és szerdánként megyünk moziba, amikor olcsóbb mozijegy.

A háztartási gépeket körültekintően használjuk az energiatakarékosság és állagmegóvás jegyében. Amit lehet, azt saját magunk megjavítjuk. Ami nekünk fölösleges, de másnak használható, azt szívesen adjuk tovább baráti, családi körben, így kapunk is pl. ruhaneműt, háztartási és berendezési tárgyakat. Lakásunk rezsije viszonylag alacsony, mivel a házban geotermikus fűtés és klíma működik ( igaz, ez manapság még ritka lehetőség).

Liza

Megtakarítok könyvön, színházon, mozin

Ma már kétszer meggondolom, mielőtt megvásárolok egy könyvet, mert a könyveknek minden hely kevés. Ha mégis úgy döntök, hogy a könyvnek muszáj otthon kéznél lennie, akkor többnyire internetes rendeléssel vásárolom meg a vágyott darabot. Nemcsak a könyvkereskedések honlapjain barangolok, hanem használt dolgokat hirdető helyeken is. Nem egy könyvet vettem pár héttel a megjelenés után „használtan”, úgy, hogy valaki egy olvasás után, mélyen az eredeti ár alatt adta el. A könyvhéten, könyvfesztiválon megnézem a könyvsátrakat, és nem a - teljes áron kínált - újdonságok után kutatok, hanem az engedményes kosarakban fedezek fel csemegéket. E-könyv olvasónk is van, ami 10-15 könyvvel felérő egyszeri befektetés (vagyis mondjuk a 20. letöltött könyv már biztosan ingyen van), hatalmas a választék ingyen vagy legfeljebb pár száz forintért letölthető könyvekből.

Ritkán fordul elő, hogy teljes árú jeggyel megyünk színházba: naponta kapom e-mail-ben az aznapra szóló, el nem kelt, 50%-os áron kapható színházjegyek listáját, csak válogatni kell belőle. Volt olyan előadás nemrég, amit a bemutató utáni napon láttunk, a zsúfolt nézőtéren valahogy 2 hely megmaradt. Regisztráltam egy színháznak a baráti körébe, így pár százalék engedményt kapok.

A múzeumok a nyugdíjasoknak általában 50% engedményt adnak a belépőkből. Az állami múzeumok állandó kiállításai a hónap valamelyik szombatján ingyenesek. Van olyan színházjegy, amivel - meghatározott időn belül – be lehet jutni egy megadott múzeumba, és a nemzeti ünnepeken (március 15-én, augusztus 20-án, október 23-án) az összes állami múzeum kiállításait ingyen meg lehet nézni. Erre nagyon odafigyelek, mert ma már bőven 1000 Ft fölött is lehet egy múzeumjegy, és persze éppen a legérdekesebb kiállításoké.

Nagyon sokan leszoktak a moziról, de a férjem meg én még mindig szeretünk néha moziba menni. A műsorközlő honlapokon összevetem a mozik jegyárait, és mindig a legolcsóbbat választjuk. Nem baj, ha a mozi a külvárosban van, hiszen ingyen utazunk. Van olyan mozi, amelyik kedvezményes nyugdíjas-bérleteket bocsát ki: már egy előadásra is érdemes megvenni.

Híve vagyok a Kulturális Örökség Napoknak, az idegenvezetők napjának, a Múzeumok Éjszakájának: ha időben jelentkezünk a programokra, sok olyan érdekes középületbe lehet ingyen bejutni, ahová egyébként lehetetlen, sőt esetenként még idegenvezetés is van.

Lujza