Harcban a kártevők ellen. Veteményeskertem 4. rész
Nézegetem a piaci árakat, elsősorban az idény gyümölcsökét. Azt „írja a (netes) újság„ hogy jó áruk van. Csupán kíváncsiságból néztem bele, hogy irányárban tudjam az értékét annak, amit cseresznyéből, málnából leszedek, falatozok, elteszek. Nincs ugyan cseresznyefám, mégis az a helyzet áll elő, hogy frissiben szedhetem és tömhetem magamba, amennyit csak bírok, sőt annál is többet, a nagy szemű, egészséges, ropogós, édes-leves gyümölcsből. A szomszédom hatalmas cseresznyefájának hatalmas ágai ugyanis átnyúlnak az udvaromba, és évek óta mondja, hogy, szedjem le, együk meg, tegyem el. A cseresznye érése, szedése, eltevése jelenti számomra az idény „beindulását”. Ez időtől kezdve nincs megállás a befőzésben, fagyasztásban, eltevésben.
Idén úgy esett, hogy a cseresznyével egy időben „szüretelem” a málnát is. Azt sem tudtam melyikhez kapjak, hiszen egyiknek sem igazán tett jót a napokig óta tartó nagy esőzés. Málnabokraim idén kitettek magukért, termős évük van. A napi friss szedésből evésen kívül a legszebb, legnagyobb szemeket lefagyasztom, a többit befőzöm öntetnek, amit kisebb üvegekbe töltve rakok el. Tejespite, pudingok, palacsinta ízesítésére nagyon finom lesz.
Örömmel írom, hogy a „petrezselymet petrezselyemmel esszük” mondásom továbbra is érvényes. Az új ültetésem sikeresnek látszik, szépen növekedik, bőségesen hozza a leveleit. A paradicsom palántáim kicsit nehezen tértek magukhoz a kiültetés után, most kezdtek virágot hozni. Meglehetősen kétkedve nézegetem, lesz-e belőle valami, és ha igen, mennyi. Az elmúlt években ilyentájt már bokrosabb, sok-sok virággal teli szokott lenni. Krumpliültetvényem is virágban van, ez későbbi érésű, téli fajta.
Miután ezt a kicsi kertet kedvtelésből csinálgatom, és „pályakezdőnek” minősülök a veteményezésben, ismét meglepetéssel kell szembenéznem. Nem egészen úgy alakulnak a kerti dolgaim, ahogy az elmúlt 2-3 évben. A természet most mutogatja a foga fehérjét, én meg vakargathatom a fejemet, mit és hogyan tovább…. Azt gondolom, hogy gondjaim legfőbb oka, az enyhe, fagy/hó nélküli tél, de biztosan járatlanságom is közrejátszik valamennyire.
A bio krumplimat az elmúlt években „csak” a kolorado bogártól kellett óvnom, és permetezés nélkül megoldottam a kártevők megsemmisítését, több baj nem volt vele. Idén mintha egyik napról, a másikra ezüst porral szórták volna be a leveleit. Nem volt mese, permetezni kellett. Mindezen túl, bár tavalyi, egész idénybeli barna csiga vadászatom sikeresnek bizonyult, azért maradt belőlük annyi, hogy hívatlanul, tolakodóan felegyék 3 krumpli bokromat. A gyönyörű, dús levelű, virágzó bokrok, most eldőlve, tépetten fekszenek a földön. Remélem sikerül nyakon csípni (sózni) őket, mielőtt az egész ültetvényemet (42 bokor) felfalnák.
Még kora tavasszal láttam a neten egy videót egy Ruth Stout nevű idős amerikai hölgyről, aki a kertjében nem ás, nem kapál, csak szétszórja a magokat, és mulcsot használ takarásul. Sikeres módszere bejárta a világot, és nekem is nagyon megtetszett, és elgondolkodtatott.. Volt olyan ötletem, hogy valami hasonlót én is kipróbálnék, hisz van helyem bőven a kísérletezéshez.
[embed]https://vimeo.com/46390171[/embed]
Aztán csak álltam a kiszemelt földdarabom előtt, és hosszas morfondírozás után fájó szívvel letettem szándékomról. Felsorakoztattam az érveket magamnak, miért is nem vágok bele. A földem se alkalmas rá szerintem (írtam róla előzőekben), a mindenféle kártevő ellen kapálással, a föld mozgatásával tudok leginkább védekezni. Aztán meg, hogy én is így a hatodik X körül kezdtem bele kis veteményembe (némi előismerettel), évről-évre igyekszem úgy kialakítani az ültetéseimet, hogy minél kevesebbet kelljen kapálni. Ehhez a magas-ágyás remek megoldás. Valóban sokkal könnyebb, egyszerűbb a rendben tartása hajlongás, kapálás nélkül.
Sok tennivaló akad még az ilyen kicsi zöldséges kertben is, és ha le is hangol a kártevők által okozott látvány, azért szeretek a szabadban kapirgálni, tenni-venni, és a frissen szedett zöldségekből készíteni az ételeinket, a fáról szedett gyümölcsökből lakmározni.
Izzy