Egy nagymama útravalója

Tudom, tudom, hogy ez a kifejezés leginkább gyümölcsre utal, ám én mégis a hozzám közel álló „emberpalántámra” vonatkoztatom, a nagyra nőtt 18 éves unokámra.

Miután egyedüli gyermekként cseperedett családjában, természetesen ő birtokolta a központi helyet, kinek óhajai, szükségletei időben teljesítve lettek. Ilyen módon mondhatni:  szerencsés helyre hozta a gólya.

Fejlődött is, nem csak testben, de értelemben is. Még alig beszélt, de már a Móra Ferenc „Zengő ÁBC” sorait kis ujjával követve a képek alatti szöveget érthetően sorjázta, az Arany alma ághegyen-től a Zsindelyezik a tetőt-ig

Séta közben a hallottakat idézte: „Ez száj, ez is száj” Fordító vált szükségessé a megértéshez, aki nem is lehetett volna más, mint  a nélkülözhetetlen anyuka, kinek tolmácsolása nyomán nagy derűt keltve, fény derült az elhangzottak értelmére.

Később a Mikuláshoz küldött levélben kukás autót kért, mondván, hogy ha nagy lesz ő is kukás lesz. Nagy utánjárással ez az óhaja is teljesült a Mikulás bácsi által. Persze ezek a tervek már öt éves korában meghiúsultak, amint észlelte a szemét illatát, főleg a nyári időben.

Aztán érkezett a különböző márkájú, rendeltetésű kocsik sora, és több „li-lu, li-lu” szírénázó rendőr autó, mentő kocsi, a távirányító autók, majd a zeneszerszámok, kis zongora, kis gitár, dob, amit követtek a lego játékok, a sínen közlekedő több vagonos vonat, a kalóz hajó, összes tartozékaival, valamint a fából készült játékok.

Az iskola már más célokat is kitűzött a játékok mellett. A csoportos sportos játékok, görkori, jégkori, gördeszka és az úszás is szerepet kapott a játszótéri események mellett. Ezek után viszont már igazi dob, majd igazi gitárok kellettek az érlelődő ember-palántának, melyeket  mesterei segítségével tökéletesített. Nem volt rossz tanuló, ámbár soha nem „kapkodta el” az iskolában előírt feladatokat, néha feledésbe is merültek más, fontosabb dolgok miatt. Azt is elviselte, ha megérdemelten rossz jegyet kapott. Nem apellált.

Szálltak az évek, már a kisiskolai szakasz is lezárult életében és egy újabb szakasz vette át a helyét. Előtérbe kerültek az egyéni képességei is, a zene és az internet világában a  fantáziája által létrehozott játékok, feladatok, melyek a nagyit bámulatba ejtették.

És most elérkezett az érettségi!

Valóban megértél kisunokám?

Egyedül képes leszel-e megoldani a nehéz helyzeteket?

Tudsz-e rugalmasan alkalmazkodni még akkor is, ha kudarcok érnek?

Légy az, aki nem csak létrehozza, hanem meg is oldja problémáit!

Mindig ott érezd magad jól, ahol éppen vagy!

Kívánok neked „érett ember-palántához” méltó, elérhető eredményeket az életed újabb szakaszában is!

      Nagymamád, aki féltve szeret

    Az írás szerzője: Zsazsa