Csalóka álmok
Álom-tündér és egy idős pár
Minél kisebb egy gyermek, annál több alvásra van szüksége. Mennél idősebb egy ember, annál kisebb az alvásigénye, kivéve a mormota típusú egyéneket.
Hogy ez a visszásság miért van, az számomra érthetetlen, hiszen idős korunkban már idő-milliomosokká válunk, csak éppen nem tudjuk kihasználni.
Ismertem egy házaspárt, kik egész életüket békében, egyetértésben és szeretetben élték le. Minden este lefekvés előtt a ház ura e szavakkal bíztatta élete párját: -Gyere lelkem, tegyük el magunkat holnapra! Ki-ki a saját tollas, puha párnái és dunnája védelmében élvezhette az éjszaka nyugtató varázsát.
Volt egy különbség mégis az összeszokott két ember között. Amíg a ház ura azonnal, szófogadóan elaludt, addig a ház úrnőjét messzire elkerülte az álom-tündér. Ilyenkor mit tehetett? Hallgatta élete párjának egyenletes lélegzéseit, melyek néha kis horkolásokkal voltak tarkítva, ám ő akár nyitott szemmel, akár csukottal, még mindig csak próbálkozott. A rég bevált javaslatok alapján, már a sokadik nyáj bárányait is megszámlálta, rendezgette párnáit, dunnáját, majd a kis vekker nagymutatójának körforgását követte, ami bizony már többször körbejárt, és ő még mindig ébren volt. Végső elkeseredésében segítségül hívta a kis altató bigyókat is, de még azok sem segítettek. Szinte pirkadt, mire az álomtündér őt is elvarázsolta.
És akkor jöttek az álmok! De milyenek! Lépten-nyomon veszélyes utakon járt. Ismeretlen tájak, emberek között bolyongott, mint kisgyerek, aki fél a sötétségtől és rémeket lát. Legtöbbször a levegőből ejtőernyő nélkül zuhant lefele, ég és föld között lebegett, még csak nem is látta a talajt.
Máskor ebédet osztott a rászorulóknak, majd újra gyermek lett és körtáncot járt társaival, aztán gyermekével kereste otthonát, de nem találta. Hogy pár óra leforgása alatt az ember milyen éles helyzeteket él át álmában, az elképesztő!
Olykor álma kies tájak felé irányítja, ahol zöld a fű, kis patak csörgedez mögötte, benne színes kavicsok, közöttük apró halak raja, melyek hol előtűnnek, hol eltűnnek. Madárcsicsergés közepette egy harkály éppen a fa kérgét kopácsolja eleségért. Apró madárkák fűmagért ugrándoznak. A dombról, mint fehér gombolyagok, kis bárányok gurulnak lefele a kis patak irányába, bizonyosan szomjasak.
Mintha zenei hangokat is hozna felé a simogató szél-úrfi, aki kötekedően szétfújja hajfürtjeit és a pajkos napsugarak csiklandozzák arcát, kezét. Minden csodás, akár a mesében, amikor egy finom érintésre és hangra kinyitja szemét és mosolygó kedves párját látja fölé hajolni, aki megkérdezi: -Fölébresztettelek kis álomszuszék? Tudod hány óra van? Ránéz a mellette ketyegő vekkerre, alig hisz neki, holott ez az egyetlen, állandó, igazat mutató, soha nem csaló tárgy körülötte, nem úgy, mint a csalóka álmai.
-Ha tudnád drágám hol kalandoztam álmomban! Gyönyörű helyeket találtam utam során, de a mi kis békés fészkünknél szebb és kedvesebb nem létezik.
Az a mosoly, amely e kijelentést nyugtázta, szó nélkül is egyetértést jelzett.
A képeket Copilot mesterséges intelligencia készítette. Szolgáltató: DALL·E 3.
Zsazsa
Szerzői jogvédelem
Tilos a Régiségeknek blogban megjelent írásokat, recepteket, fotókat és videókat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében máshol közzétenni és sajátként feltüntetni. Az írások, fotók és videók a bloggerek szellemi tulajdonát képezik, miként a képek is, amennyiben más forrás nincs feltüntetve. Írásaink csak linkként használhatók fel, mely az eredeti forráshoz vezet !!!!
