Válaszok keresése az élet nagy kérdéseire

 Bölcs gondolkodóink állítják, hogy minden okkal történik. Ez a megállapítás számomra csak most, idős koromban vált igazzá. Földi életem vége felé közeledve számot kell vetnem azzal, hogy miért is születtem.

A félrecsúszott életek elszenvedőitől gyakran hallani számonkérő kifejezések kíséretében, hogy „Én nem kértem az életem!”.  Mások, kik örömüket lelik az általuk teremtett környezetükben, családjukban, elégedetten nyugtázzák: „Nem éltem hiába!” Minden embernek módjában áll, hogy értékelje életét sikereivel, kudarcaival együtt.  Ha ésszerűen gondolkodunk, rájövünk, hogy legtöbbet a kudarcokból tanulunk, melyek figyelmeztetnek, jobb döntésre késztetnek.

Néhány mozzanat saját életemből utólag nyert magyarázatot, adott választ a „miért?” kérdésekre. Pályaválasztásom idején mindenképp orvos szerettem volna lenni, hogy segíteni tudjak az emberek életén. Ezt a vágyat nővérem munkájából merítettem, aki ápolónőként dolgozott. Miután körülményeim nem tették lehetővé, hogy orvos legyek, kudarcként éltem meg azt. Csak hosszú évek múltán értettem meg, hogy ennek a kudarcnak mekkora jelentősége lett életemben. Összehasonlítva az orvosi és a nevelői munka előnyeit és hátrányait megállapíthatom, hogy míg az orvos egész életében szenvedő emberek között éli munkás életét, a nevelő egészséges, őszinte, jókedvű, csodálatos gyermekek között végezheti napi teendőit. Ez az egyik magyarázat a „miért?” kérdésemre.

Sok munkahelyi változtatást családom miatt voltam kénytelen elszenvedni. Elégedetlenkedve tettem eleget az újabbnál újabb kihívásoknak, melyek férjem munkavállalásával voltak kapcsolatosak. Jóval később jöttem rá, hogy mennyire értékesek voltak ezek a változások is, mert neveltek, megtanítottak alkalmazkodni. A gyermekek révén megismerhettem a szülőket, nagyszülőket, és észrevettem a bennük rejlő nemes érzéseket, a szeretet szikráit.

Aztán tudója, élvezője lettem a természet adta világnak, a piciny vadvirágtól az ismeretlen növények szépségeinek, az állatok sokféleségének, a piciny patakocskától a folyók, tengerek, óceánok lenyűgöző végtelenségének, de főleg az ember keze munkája által teremtett értékeknek. Ez is felelet a miértekre.

Sok mindent más szemmel lát az ember idősen, tapasztalatokkal a tarsolyában megváltozik a sorrend is, ami addigi életcéljait irányította. A zajos, tettekkel teli mindennapokat felváltja egy nyugalmi életszakasz, ahol a csend veszi át a vezető szerepet.

Eljön az a perc, amikor a kényelmes hintaszékben ülve, behunyt szemmel végig-gondolhatjuk életünket. Ebben az állapotban  képesek vagyunk megválaszolni magunknak, hogy miért vagyunk, miért kaptuk életünket és megteremtettük-e annak folytatását. Továbbá, hogy eleget tettünk-e mások iránti kötelességeinknek ahhoz, hogy nyugodt lelkiismerettel nyugtázhassuk: „Igen, már tudom, miért éltem!".

 Képek forrása: Moicrosoft Capilot  MI

  Zsazsa

Szerzői jogvédelem

Tilos a Régiségeknek blogban megjelent írásokat, recepteket, fotókat és videókat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében máshol közzétenni és sajátként feltüntetni. Az írások, fotók és videók a bloggerek szellemi tulajdonát képezik, miként a képek is, amennyiben más forrás nincs feltüntetve. Írásaink csak linkként használhatók fel, mely az eredeti forráshoz vezet !!!!

Látogass el közénk, blogunk

  facebook csoportjába,  

ahol reggel és este is valami érdekessel várjuk követőinket, kedvelőinket. 

Iratkozz fel blogunk

VIDEÓ CSATORNÁJÁRA is,

hogy értesülj legújabb videóinkról!