Praktikus termesztés magaságyásban - videóval
Én kis kertet kerítek – 4. rész
Hajdanán, kezdő főiskolás koromban majdhogynem vérre menő szócsatát vívtam egyik társammal szamóca, azaz eper, azaz földieper elnevezéseket illetően. Egy albérletben laktunk, és tavasz lévén széles mosolyra húzott szájjal, örömmel „tálaltam” csoporttársnőm elé a meglepinek vásárolt szamócát. Gabi szemei felcsillantak az édes, illatos gyümölcs láttán, majd hirtelen egy kérdéssel ő lepett meg engem:
– Mi az a szamóca?
Annyira elhűlt a válaszomon, hogy a szamóca azon gyümölcs neve, amit éppen eszeget, hogy kikerekedett szemmel kezdte bizonygatni, hogy ilyen szó nincs, hogy szamóca. Ki hallott már ilyet?! Főleg nem erre a gyümölcsre, mert, hogy ez eper… Szó, szót követett, elég hosszasan vitatkoztunk, egyikünk se tudta meggyőzni a másikat, hogy az epret szamócának, avagy a szamócát ezentúl epernek nevezze.
Addig azért eljutottunk, hogy ha már eper, akkor valójában földi eper a „becsületes” neve. Ezután lement az eperszezon, jött a vizsgaidőszak, nyári szünet, el is felejtettük ezt az egész diskurzust. Tanulmányaimat befejezve visszatértem szülővárosomba, ahol a szamóca, szamóca volt, évtizedekig nem volt kérdés az elnevezése. Nem oly régen, mióta internetezem, került ismét előtérbe a dilemma: szamóca vagy eper? Az internetes oldalakon már egyértelmű választ kaptam. Szakmai elnevezése a kertészetben a szamóca. Az eper, fán terem, az eperfán.
A köznyelvben mégis elterjedt földi eper elnevezése, ami mára rövidítve eperré változott, és elfogadottá vált, és használjuk is a mindennapokban, de egyes tájegységeken, mint a mi vidékünkön is, szamócának nevezik.
Ez a kis bevezető azért vált szükségessé, mert arról szeretnék beszámolni, hogy a szamócaültetvényem második éve magaságyásban várja a tavaszt, a virágzást, a termésének édes, zamatos beérését.
A magaságyásról hat - nyolc éve hallottam először, legalábbis akkor figyeltem fel rá, amikor elkezdtem kertészkedni. Azonnal kitörő lelkesedéssel fogadtam az ötletet, de nem is én lennék, ha nem tébláboltam volna még egy-két évet a megvalósítással. Internetes oldalon olvastam, hogy bárminemű, otthon található anyagból, ügyes kezű ember el tudja készíteni. Nohát ez nem én vagyok. Vagy, ki tudja?
Talán inkább ambícióm és türelmem nincs méricskélésre, barkácsolásra, mivel sose próbáltam. Így hát a netes videón látható elkészítési módot mutattam meg egy falum béli mesterlegénynek, akinek ránézésre nem okozott gondot, nevetve mondta, hogy természetesen összekopácsolja nekem. Pár nap alatt el is készítette a magaságyást és azt feltöltöttük a videón látható módon.
https://www.youtube.com/watch?v=Dugdc9mPIPA
Madarat lehetett volna velem fogatni, sőt, még ma is, hiszen annyira kényelmes, egyszerű rendben tartani, és növénykék is szerették, szeretik ezen helyüket. Arra ügyelni kell a készítésnél, hogy túl nagy ne legyen, hogy kényelmesen be tudjunk nyúlni középrészre is. Ha állva akarunk benne dolgozni, akkor magasabbat, ha ülve kapirgálunk benne, akkor alacsonyabbat csináljunk (csináltassunk). Az enyém két deszkányi nagyságú, kis sámlimom kényelmesen üldögélve rakom „tisztába” a gazoktól, kis kézi gereblyével gereblyézem. Állva is megfelelő benne dolgozni.
Nagyon fontolgatom, hogy még egy-két magaságyás jó lenne, és így kiiktatnám a fáradtságos kapálást a kerti munkálatok közül.
Saját felvételek
Izzy