Tusfülke-forradalom a lakásomban

Egyszemélyes háztartásom egypártrendszere 100%-os többséggel megszavazta fürdőszobám forradalmi átalakítását, figyelembe véve egyre korlátozottabb mozgásomat.

Azt a fürdési szokásomat, hogy belehuppanok a jó meleg vízbe, majd kellemes lazítás, csontjaim átmelegítése után térdre ereszkedve kikászálódom belőle, meg kellett szüntetnem, éppen az évekig tartó térdkoptató manőverem miatt. A januári arthroszkópiám (tisztító műtét) óta csak tusolni tudok, huppanásról, lubickolásról szó sem lehet. Fokozatosan eljutottam arra a következtetésre, hogy amúgy is velem együtt kopott, megöregedett 20 éves kádamtól érzékeny búcsút veszek, és helyén tusfülkét építtetek.

Ilyen volt...

Elegendő helyben bővelkedve a készen kapható, szűk tuskabin fel sem merült. Álmaimban megjelent egy tolóajtóval ellátott gyönyörűséges fülke. Az árakat meglátva, de a praktikumot is figyelembe véve azonban hamar lemondtam a kabinajtóról. Egy barátnőm, akinek ajtó nélküli fülkéje van, megnyugtatott, hogy néhány cseppen kívül anélkül sem csapódik ki a víz. Nyomós érv volt az is, hogy ha nincs ajtó, mentesülök az állandó vízkőmegelőző törölgetéstől.

Július végén tett követte az álmodozást, és mestereket hívtam. Ismerős vízszerelőm hozta a kőművesét, akivel gyors felmérést követően megállapodtunk a szeptember 15-e utáni kezdésben. Az csalódást okozott, hogy nagyobb felületet kell bontani, mint amire számítottam, ugyanis a fülke minden falát alá kellett dolgozni vízvédő fóliával. Beláttam, hogy ez jogos, és a kész fülkét látva meggyőződtem róla, hogy esztétikusabb is az egyöntetű csempe.

Miután elfogadható árkalkulációt kaptam, elkezdhettem az izgatott, de örömteli böngészést csempeügyben. Nyilvánvaló volt, hogy nem gyártanak már 20 évvel korábbi burkolólapokat, tehát az eredetihez passzolót kell keresnem. Egyik helyen a padlólap tetszett, másik helyen a falicsempe. Eredeti tervem szerint fehér lett volna mindkettő, hogy belesimuljon a régi világoszöld fali, és a szürkés márványos padlólapokba.

Bontás

A konkrét vásárlásra csak  szeptember közepén került sor, és hogy kíméljem a mestert, aki utánfutóval felszerelve jött értem, egy helyen szereztünk be mindent, csempét, csaptelepet, kapaszkodót, stb. A fehér csempe színről le kellett mondanom, mert ami szép volt, azt drágállottam. Akkor még nem tudtam, hogy egy mintadarabot előzőleg hazahozhattam volna, az eredeti csempémmel való összehasonlítás végett. Javaslom, hogy aki hasonló átalakításban gondolkodik, tegye meg ezt. Ugyanis amit végül kiválasztottam, és meg is vásároltam, felrakva másmilyen szürke lett, mint ahogy az áruházban látszott. Kicsit későn jutott eszembe „A szürke 50 árnyalata” c. film.

Építés, szerelés

Embereim szorgalmasan felcipelték lépcsőházam 2. emeletére az anyagot, és vártam, hogy a kőművesem jelentkezik. Arról nem esett szó korábban, hogy szeptember 15. után mikor jön, hiszen november, sőt a jövő év is számításba jöhet – gondoltam utólag. A vízszerelőm próbált közvetíteni, de ő sem érte el telefonon. Kezdtem érdeklődni a kőműves-társadalom más képviselői iránt, de a két jó szakember csak félév múlva vállalta volna. Végülis sikerült kontaktusba kerülnöm az elveszett mesterrel, aki azt ígérte, hogy ha „minden jól megy”, jövő hét elején jön. Jött is szeptember 30-án. Kiderült, hogy egy nagy munkát kellett befejeznie. A saját ügyemben később, a munka közben adódó problémák megérttették velem, hogy miért húzódhatnak el a vállalások időpontjai. Sok esetben, mint az enyémben is, a megrendelő hibájából is történhet a késlekedés. Önkritikát kellett gyakorolnom. Falicsempe helyett is padlólapot vettem figyelmetlenségből, mert megtetszett, (az akciós ára is). Sajnos a vízszerelőm se vette észre a bakit, akivel a köröket róttuk.

A kőműves első ránézésre megállapította a tényt, és látva elfehéredett arcomat, megnyugtatott: „megoldjuk”. Szerencsétlennek a megoldás több és nehezebb munkát jelentett, ráadásul nem véletlenül akciózták le ezt a padlólapot, némelyik ugyanis 1-2 mm-rel rövidebb volt. Ez az illesztésnél nem kis gondot okozott, minek következtében a fürdőszobámból obszcén kifejezések szűrődtek a szobába, ahol bűntudattal lapultam, és próbáltam Márai kissé más szókincsére koncentrálni az Eszter hagyatéka című regény olvasása közben.

Átfúrás a szomszéd falába

Maga a bontás néhány óra alatt megszabadított a kádamtól, és régi falamtól, a fogfúró tízszeres erősségű robaja, valamint rengeteg törmelék és a csukott ajtókon, szekrényajtókon át is betolakodó porszemcsék kíséretében. Ezután a vízszerelő tovább fúrta a falat a csaptelepek, csövek részére. Mint kiderült, faltörő kos módjára a szomszédomékhoz is átfúrt.  Ők most egy másik városban laknak, és mostani itthoni megjelenésük kapóra jött, mert melegében észleltük a problémát. Kétséges, hogy hetek múlva elértem volna-e a mestereket. Iszonyattal vegyes szégyenkezéssel néztem nappalijuk átfúrt falát. Szerencsémre viccesen fogták fel a kettőnk közt keletkezett „északnyugati átjárót”, mondván, hogy azon keresztül fogják kipróbálni új tusolómat. Kínosan mosolyogtam, saját károkozásom nem annyira vicces voltán. A helyzet extremitásához tartozik, hogy a férj születésnapját ünnepelni jöttek néhány napra haza, kellemes programokkal. Ennek hangulatát mestereim messzemenően megalapozták további fúrások, és a közbeeső káromkodások dallamaival. Következő izgalmam abból eredt, hogy a kilyukasztott falat két hét múltán akarták helyrehozni. Végül megértették, hogy ez miatt a házaspár nem jöhet újra haza, és a glettelést hajszárítózva, majd a foltot kétszer átfestve időben elkészültek, szomszédaim megelégedésére.

Munka közben

Szerencsémre a falra szánt lapokból az aljzatra is jutott, így, egyöntetűen kirakva sokkal esztétikusabb lett a fülke, ráadásul a megmaradt, bontatlan padlólapokat, és még néhány fel nem használt dolgot visszafizettek az áruházban, mivel egy- két részlegük átépítése miatt nem tudtam levásárolni.

Izgatottan vártam a végelszámolást a hibák miatti többletmunka miatt, és láss csodát! Kevesebbet kért a kőműves, mint a kalkulált ár. Valószínűleg azért, mert nem kellett ajtót berakni.

Egy hét alatt készült el

Summa summarum, pont egy hét alatt lett kész az életemet megkönnyítő tusolóm, de a villanyszerelőt, és a festőt még fel kellett vennem a táncrendembe. Előbbit a mosógép helyének megváltozása miatt, utóbbit pedig nemcsak a vastag porréteggel belepett falak festése, hanem a fülke feletti javítások miatt is. A mosógépem a gipszkartonból épített, csempézett válaszfalam kisebb, jobb oldalára került.

A mosógép új helye

A kőműves javaslatára, a mögötte és jobbról mellette lévő falrészt a bontás helyén nem csempéztük, hanem fehérre festettük. Ez jobban mutat az eredeti világoszöld csempe alatt. A mosógép mellett sajnos nem maradt elég hely egy polcos állványnak, ezért egy kerekeken guruló 3 polcos állványt vettem a mosószerek, tisztítószerek és egyéb fürdőszobai kellékek részére, ami a mosdó mellett kapott helyet.

Guruló polcos állvány mosószereknek

A fülkém 90x90 cm-es lett, akár egy kis szék is befér, ha később szükséges lesz. A lefolyót is át kellett alakítani, teljesen más, mint a kád lefolyója volt. Az új lefolyó hosszúkás, és a fülke belső szélén helyezkedik el, ahová az enyhén befelé lejtő aljzatról a víz könnyen lefolyik. Ezenkívül a fülke külső szélére egy  kis peremet is építettek, így a víz nem folyhat ki  zuhanyozás közben. Bár ajtóm nem lett, de a régi, jó állapotú tusfüggönyöm biztosít egy kis leválasztást, ha épp vendégem van. Egy új, vákuumos tapadású függönyrúdra volt csak szükségem. A fülke falába az egyik oldalra egy kapaszkodót szereltettem, a fülke másik oldalának a sarkába pedig egy kis szappantartó polcot, mindkettő krómszínű és illeszkedik a szintén újonnan beszerelt csaptelephez.

Kapaszkodó és szappantartó

Ez a rövid története heroikus vállalkozásomnak. Örülök, hogy belevágtam, és már csak remélni tudom, hogy még jó néhány évig élvezhetem a kényelmét.

saját felvételek

    Annaróza