Látogatás a péceli Ráday-kastélyban
Egy jobb sorsra érdemes barokk kastély
Pécel neve ismerősen csenghet az olvasóknak, de talán nem mindenki tudja, hogy a fővárossal szomszédos, alig 18000 lelket számláló kisváros egy barokk kastéllyal büszkélkedhet.
Ráday Pál (1677 - 1733) II. Rákóczi Ferenc diplomatája, kancellárja, belső titkára volt. A fejedelem többször küldte őt követként északi és keleti uralkodókhoz. Részt vett a szécsényi és ónodi országgyűlés előkészítésében, nagy befolyása volt az 1711-es szatmári békekötésre, de ezután emigrációba kényszerült. Negyed évvel később, miután a bécsi uralkodóház előtt letette a hűségesküt, visszatérhetett Magyarországra. A protestantizmus hazai szószólója lett, vallásos költeményeket írt, zsoltárokat szerzett. A péceli uradalomhoz Kajali Klárával kötött házassága révén jutott, ami menyasszonya hozománya volt.
Ráday Pál felesége, Kajali Klára
A jelenlegi épület elődjét 1722 és 1730 között építtette, később fia, Ráday Gedeon kastéllyá bővíttette azt a század második felében. A gödöllői Grassalkovich-kastély építőmesterét, Mayerhoffer Andrást és fiát bízta meg a feladattal, ezért nem véletlen, hogy a két építményben hasonló stílusjegyeket találhatunk.
A nagykönyvtár mennyezete
A nagykönyvtár mennyezetére lenyűgöző freskók kerültek, ezek többségének alkotója Scherwitz Mátyás. Egykor hatalmas könyvgyűjtemény volt itt, amit az apa, Ráday Pál alapozott meg kb. 300 kötettel. Fia, Gedeon költői és műfordítói tevékenységet folytatott, a magyarországi felvilágosodás egyik vezéregyéniségeként tartjuk nyilván.
Ráday Gedeon
Megszállottan gyűjtötte a könyveket, 14-15000 kötetre bővítve a kastély állományát. A könyvtár a mai napig megvan, tulajdonosa a Dunamelléki Református Egyházkerület, Budapesten, a Ráday utca 28. sz. alatt látogatható a gyűjtemény. Az egykori péceli könyvtárszobában ma két fotóinstalláción láthatók az eredeti könyvek gerincei. A kőpadlón még a Rádayak jártak.
Díszterem
Az emeleti díszterembe lépve elakad az ember lélegzete. Az összes falat fekete-fehér falfestmények díszítik, amelyek Ovidius átváltozásait ábrázolják. A képek eredetijéül Bernard Picart és Philipp von Gunst rézmetszetei szolgáltak, amelyeket Ráday Gedeon maga választott ki a gyűjteményükből, majd tanulságokat, intelmeket tartalmazó verssorokkal és feliratokkal látta el őket, az akkori helyesírási szabályok szerint. A mennyezeten valamikor ugyancsak freskó, egy Phaethon kép díszelgett, ám 1825-ben, egy tűzvészben leszakadt, azóta nem állították helyre. Szebbnél szebb kristálycsillárok és két kecses kályha teszi még elbűvölőbbé a látványt.
A többi, megtekinthető szoba sajnos nincs olyan jó állapotban. Érdekes volt még az alagsorban található konyha, ahol sok ismerős és jó néhány ismeretlen, korabeli tárgyat láthattunk.
A kastély fénykorában a kor szellemi központjául, tudósok, művészek, írók találkozóhelyéül szolgált. Számos híres ember megfordult és lakott hosszabb-rövidebb ideig falai között. A teljesség igénye nélkül: Mányoki Ádám festőművész, Kazinczy Ferenc, Jókai Mór és Laborfalvi Róza, II. József császár, Vörösmarty Mihály, Kölcsey Ferenc, Széchenyi István.
További sorsa azonban igen viszontagságos. Az említett tűzvészben beomlott a kupola, rengeteg kép, bútor, textil odaveszett. 1872-ben, anyagi gondok miatt, a család kénytelen volt elárverezni. Egy helyi lakos, Kelecsényi Rafael vásárolta meg. Idegenvezetőnk így mesélte a történetet: Kelecsényi két bőrönd pénzzel érkezett az árverésre, a végén pedig egy bőrönd pénzzel és a kastéllyal távozott. Sajnos nem sokat törődött vele sem ő, sem utódai, így állaga folyamatosan romlott, a berendezési tárgyak, képek, a Gedeon által létrehozott éremgyűjtemény nagy része elkallódott. Mára az eredeti bútorokból semmi sem maradt, de a kiállított berendezés korhű bútorokból áll.
Éremgyűjtemény
1945-ben a kastélyt államosították, szükséglakásokat rendeztek be benne. 1955-től 1998-ig a MÁV-kórház kihelyezett részlege működött falai között, s csak az akkori igazgatónak, Farkas Lászlónak köszönhetjük, hogy ma láthatjuk ezeket a csodás freskókat, falfestményeket. Ő ugyanis nagy művészetpártoló volt és felismerte jelentőségüket, nem engedte lemeszelni a falakat. Úgy rendeztette be a kórházat, hogy a legszebb helyiségek ne kórtermekként, hanem orvosi szobákként, látogatói fogadóteremként funkcionáljanak. Így is szívszorító látni a pusztulást, a befalazott vagy korhadó ablakokat, a vakolatukat vesztett, málladozó falakat. Jelenleg az épület a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának kezelésében áll, folyamatosan, de nagyon lassan zajlik a felújítás.
Díszterem
Napjainkban esküvőket, rendezvényeket, kiállításokat, tudományos konferenciákat is tartanak az épületben, illetve filmeket forgatnak. Érdekesség még, hogy 2010-ben itt járt az akkori walesi herceg, ma III. Károly brit király, akinek kötődése van a Rádayakhoz: egyik szépanyja, Rhédey Klaudia Zsuzsanna ugyanis ebből az ágból való.
Ha nincs rendezvény vagy forgatás, a kastély látogatható.
A fotók saját felvételek
Miranda
