Ákoska és a taliga
Mint a tengernyi játék nagy része, a "taliga" is a nagyobb testvérektől megörökölt játékszer. Mikor már Áki akkora lett, hogy a lábacskái sétálni akartak, ez a remek segédeszköz visszakerült a "játékraktárból" és a mozgékony, mászóművész kisfiú birtokba vette a taligát!
Én azelőtt ilyen játékot nem láttam – vagy ha láttam is, nem tudtam, mire való. Az is lehet, hogy kocsinak hívják, de nekem a taliga szó jött a számra, így ez a hangulatos, népies megnevezés rajta maradt. A taliga már a harmadik gyereket szolgálja, de elnyűhetetlen, törhetetlen, tökéletes darab.
Áki olyan erővel markolja a fogantyúját, hogy a kis kezét alig lehet lefejteni róla. Nagyokat kacagva, kurjongatva tolja a taligáját, élvezi, hogy járkálni tud vele. December közepe óta Áki önállóan is tud már járkálni-sétálni, de a taliga a biztonságot és a szórakozást egyaránt jelenti számára. Ahogy növekszik a drágám, úgy szilajodik keze alatt a taliga. Olyan hévvel száguld vele a tekintélyes méretű nappaliban, hogy a haja ezerfelé röpül. Ügyesen kikerüli vele a bútorokat, de csintalanságból neki is tolja valaminek, mert ez a nevezetes "jármű" nem csak támasz, hanem ütközéskor csilingel is, világítanak a színes lámpái, zörög-börög, Áki pedig visongva örül neki. De minden szónál szebben beszélnek ezek a képek, amelyek tükrözik Áki taligás boldogságát!
Brigitta
