Ákoska Apukájával

Nagyon vártam már, hogy Ákoska megszólaljon és a beszéde odáig fejlődjön, hogy igazán lehessen vele beszélgetni. Mondott ő már korábban is egyes szavakat, de most, két és fél éves korában már jól lehet vele társalogni, mondókázni, sőt énekelget is velem.

A Mikulás-ünnep környékén szüleivel, testvéreivel és barátaikkal elutaztak a Miskolcra, hogy a Miskolc-Lillafüred között közlekedő "Mikulás-vonat" utasai lehessenek. Nagy élménynek ígérkezett a program, a gyerekek alig várták, hogy felülhessenek a hangulatosan feldíszített kisvonatra, ahol minden vagonban egy-egy ún. Télapó-segítő krampusz volt, aki tréfálkozott a gyerekekkel, énekelt, mesélt, hangulatot csinált. Na, pont ez a kicsit ijesztőre maszkírozott, feketére kormozott arcú, "Zsámoly " művésznévre hallgató krampusz volt az, aki Ákoskát megijesztette és a kicsi hangos sírással bújt apukája karjaiba. Nem is barátkozott meg vele egész úton, és akkora hatással volt rá, hogy az egész kirándulásból leginkább ez a krampusz maradt meg emlékezetében. Sűrűn mondogatja még most is: "Zámoly nem bánt, Ákoszkát nem bántja!"

Ákoska bátyja Levi, a krampusszal

A Télapóról szóló sokféle ének közül neki a Télapó itt van, hó a subája kezdetű dal tetszik legjobban, szívesen dünnyögi velem, és a végén a "pilosz alma, alanyág" már egészen hangosan szól. Imádom, ahogy igyekszik velem énekelni! Ahogyan az is nagyon kedvemre való, ahogy választ az ételek közül. Választ és nem válogat. Szereti az almát is rágni, nagyfiúsan, héjastól eszi. Mert még sosem láttam, hogy ő és két nagyobb testvére napközben csokoládét, cukrot majszoltak volna, ilyeneket csak nagyon ritkán ad nekik anyukájuk, okosan. De pl. imádja a tejfölös kenyeret párizsival, sajttal, legtöbbször ezt kér, de ha nem kérdezzük tőle, hogy mit enne, szívesen megeszik más egyebet is, nagyon jó étvággyal. Viszont ha megkérdezem tőle, mit vásárol anya a boltban, a válasza: "tejfölt és pálizsit"!

A kezdeti "kakó"-ból mára kakaó lett, anya ás apa anyucivá és apucivá avanzsált, a bátyuskáját, Leventét csak Levikémnek szólítja. Gyönyörűen és szinte hibátlanul ragozza a szavakat, a birtokos eset használata sem okoz gondot, sine qua non várjuk újabb és újabb jó kis mondásait, figyeljük egyénisége kibontakozását, szeretnivaló kis lénye fejlődését.

Brigitta