Sosem találnátok ki, hogy milyen klubnak lettem a tagja!  Ezért fel sem teszem a kérdést, hanem elárulom: egy fitnesz klubnak. Életemben először tettem be a lában egy ilyen intézménybe. Hát igen, nem jellemző, hogy az ember fia – főként ha lány - hatvan felett vetemedjen ilyesmire. Bevallom volt a dologban némi családi ráhatás egy ajándék tagság és időnkénti klubba való  fuvarozás ígérete formájában.

A klubban azzal kezdődött, hogy kifaggattak egészségi állapotomról, majd különböző gépeken fel is mérték az állóképességemet, melyet koromhoz képest jónak ítéltek a műszerek. Ezek után egy gyógytornász végzettségű edzőnő egy edzési tervet állított össze számomra az elérni kívánt célok figyelembevételével. Kezdtem magam úgy érezni, mint egy húszéves. Annál is inkább, mert nemhogy kinéztek volna  a klubból, hanem egyenesen biztattak engem és más betévedő régiségeket, hogy itt  szívesen vagyunk látva.

Most ismerkedem a fitnesz termi gépekkel és a csoportos foglakozások nyújtotta lehetőségekkel. Nagy kaland végig próbálni az ijesztőnek tűnő monstrumokat és rájönni, hogy sok mindent én is meg tudok csinálni és tapasztalni, milyen remek dolog testedzésben kellemesen elfáradni. A senior tornán  több régiséggel beszélgetve kiderül, hogy sokan fogyni, mások hosszas inaktivitásból kitörni akarnak, vagy csak megőrizni jó állapotukat. A hatha jógán egyedül vagyok, a fiatal  jógatanárnő csak nekem mutatja, magyarázza hogyan tudom a testemet rábírni, hogy nekem szolgáljon és ezzel a lelkemet is felüdíteni.

A kellemesen kifárasztott test megérdemli a kényeztetést. A klub wellness részlegében  előbb elnyúlok egy nyugágyon, majd  bemegyek a finn szaunába. A száraz, és kellemesen   meleg szauna-kabinban fény és hang  effektusok váltakoznak, a padon fekve  úgy érzem, az élet olyan szép, és nekem olyan jó, hogy  ott tudnék  feküdni órákig. De ki kell még próbálni a gőz kabint is, ahol a párás melegbe minden nap más illatot permeteznek, - az édes kömény illat a legjobb, de a fahéjat is kedvelem. Ez aztán a luxus teteje.  Végül kipróbálom a sókabint, ami jót tenne a köhögésemnek, de a só folyadék formájában érkezik a fejemre, úgyhogy innen kimenekülök.

A klub propagálása céljából egyik nap egy reklámfilmet forgattak az edzés alatt, és  engedélyt kértek, hogy edzés közben videóra vegyenek. Megengedtem, és egyenesen sztárnak éreztem magamat - sose gondoltam volna, hogy a világhírnév életem harmadik harmadában súlyemelés közben fog utolérni :-). A részvételért egy ajándék masszázs járt, merthogy ilyen szolgáltatás is van a klubban. Nosza rohantam bezsebelni az ajándékot. A gyertyafény és a narancsillatú masszázsolaj, a halk zene és a kellemes masszázs olyan hangulatot varázsoltak körém, hogy kételyeim támadtak, én én vagyok-e, vagy valami milliomos  amerikai régiség.

Hazafelé a zsúfolásig megtelt buszon magamhoz tértem, amikor egy kanyarban véletlenül meglöktem valakit, aki cserébe jól visszalökött.  - Nem, nem vagyok amerikai milliomos régiség,  állapítottam meg, de néhány nap múlva talán  megint az lehetek  pár órára. 

 Cecilia

Ha megtetszett a blogunk, csatlakozz a Facebook közösségi oldalunkhoz, ahol egyéb érdekességeket is találsz és értesülsz a friss bejegyzésekről. Itt fenn, a jobboldali sávban lájkolással tudsz csatlakozni, vagy

katt ide!