Forrás: Pixabay

Éjszakánként felébreszt, és rossz gondolatokkal tömi tele a fejem

Drága szépkorú társaim!

Nem tudom, Ti mennyire kötöttetek ismeretséget az Ördög családdal? A Nagy Ördög, Kis Ördög és Ördögfióka családról van szó. Ők azok, kik uralják gondolataimat, tetteimet és folyton megakadályoznak abban, hogy méltó emberi módon éljem mindennapjaimat.

Ugyanis, nekem már van egy Kisördögöm, aki éjjel, nappal velem van, s hiába kergetem el, ő marad. Éjszakánként felébreszt, és rossz gondolatokkal tömi tele a fejem, olyannyira, hogy még az altatók segítségével sem sikerül elaludnom.

Nappal, bármit csinálok, beleszól tetteimbe. Ebédkészítésnél odaégetem a rántást, elsózom a levest, mert ő meglöki kezem és a kiskanálról a só, mind a levesbe landol. Máskor kifuttatom a tejet,- de még sorolhatnám.

Kedvenc kedvteléseim sem sikeresek. Ha színezek, ő egy vonal helyett, kettőt varázsol elém. Ha festeni van kedvem, félre viszi az ecsetemet. Ha éppen kézimunkázom, a tű gyakran az ujjam hegyét szurkálja. Nem is folytatom, csupán arra próbálok utalni, hogy ez az én Kisördögöm még a gondolataimat is képes rossz irányba terelni.

Rorrás: Pixabay

A minap, ablakom alatt „pörlekedett” két szomszédasszony, kik más-más világnézetet képviselnek. Kénytelen voltam végighallgatni őket, miközben az én Kisördögöm a hangosabbnak adott igazat, én viszont a halkabbnak, az igazságosan érvelőnek. Ebben az esetben nem tudhatom, melyikünknek volt igaza, nekem-e, vagy Kisördögömnek?

Végezetül még ismertetek egy eseményt, melyben újra a Kisördögöm játszotta a főszerepet.

Üzletbe indultam a szükségesekkel: táska, pénztárca, telefon, kulcs. Miután az ajtómat bezártam, a postaládámnál meg kellett állnom, mert úgy telve volt szórólapokkal, az újságommal és még egy levél is meglapult közöttük. A levél feladója egy régi, aranyos barátnőm. Nyilván a levél jelentette számomra az elsőbbséget, amit azon nyomban elkezdtem olvasni. Itt lépett a porondra az én Kisördögöm, aki igyekezett elterelni figyelmemet a postaládában hagyott kulcscsomóról. Elképzelem azt a kaján vigyort, amint érzékelte, hogy gondolataimba merülve tovább folytatom utam a kijelölt cél felé!

Hazaérve, megdöbbenve tapasztaltam az ajtóm előtt állva, hogy hiába keresem a kulcsaimat, se táskában, se zsebben nem voltak. Kétségbeesve körbe néztem és egy kis fehér fecnit láttam megbújva az ajtó-ablakom sarkában, melyre az egyik szomszédom olvasható betűi tudtomra adták, hogy semmi pánik, a kulcsok nála vannak, átvehetem őket. Ez alkalommal így semmisült meg az én Kisördögöm mesterkedése.

Óriási megkönnyebbülés után nagyon keményen megdorgáltam Kisördögömet, hogy szedje a sátorfáját, keressen magának másvalakit, nálam elég sok időt töltött, bonyodalmakkal fűszerezve.

Forrás Pixabay

Vigyázat szépkorú társaim!  Jól lakatoljátok le gondolataitok, tetteitek helyszíneit, mert az én Kisördögöm úton van, nehogy hozzátok kopogtasson be.

Ha mégis, úgy írjátok meg nekem nálatok milyen rendellenességeket volt képes okozni az ottlétével.

Üdvözlettel,

Egy szépkorú

            Az írás szerzője: Zsazsa