Toszkánai körutunk történelmi szépségei - 2.rész
Siena és Lucca szelid lankák között
Szelíd dombok és völgyek, a ’krétának’ nevezett fehér agyagos táj, erdők és rétek között hosszan kanyargott az út, mire az Abbazia di Monte Oliveto Maggiore-hoz értünk. Minden lakott településtől távol, ebben az apátságban igazi békére leltek egykor és ma is a bencés szerzetesek.
Monte Oliveto-i apátság
A látogatók, a turisták sem nyüzsögnek, nincs tolongás, zaj, semmi sem zavarja a csöndes áhítatot, amellyel az ötszáz év múltán is gyönyörű színekben pompázó freskó-ciklust végignézhetjük. Szent Benedek életének különböző szakaszairól, csodáiról két toszkán festő, Luca Signorelli és Sodoma festett nagyméretű képeket a kolostor kerengőjének falára.
Az egyik freskó részlete (Sodoma)
Siénába már régi ismerősként tértünk vissza. Kedves barátainkkal mindig nagy öröm a találkozás, a város is szívélyesen fogadott (col cuore nella mano = a szívét is a tenyerén nyujtva eléd - ahogyan hagyományosan fogadják az idegent). Itt is inkább a részleteket próbáltuk észrevenni, megfigyelni. A grandiózus, gótikus dóm, fehér és fekete márványból épült ’csíkos csoda’ kívül-belül ámulatba ejt.
A dóm gazdagon díszített homlokzata ...
.. és belső tere, a 'csíkos csoda'
A dómban található Piccolomini kápolna freskói, és főleg a nagyméretű, csodásan díszített énekes misekönyvek aprólékos, figyelmes szemlélést igényelnek. Bár nem először láttuk, most fedeztünk fel olyan részleteket, amikre korábban nem figyeltünk.
Eolo = a Szél allegorikus ábrázolása egy O betű iniciáléjában (Liberale da Verona)
Betlehemi jelenet egy nagy P betűbe festve (Liberale da Verona)
Körutunk utolsó állomása Lucca volt, előbb azonban megálltunk a Serchio folyónál. Az „Ördög hídja” - így is nevezik a folyón átívelő, szamárhátíves, ötlyukú hidat, amit 1000-ben építettek és ma is áll: 90 méter hosszú, a középső íve kb. 18 méterre magasodik a vízszint fölé. Igazi mérnöki remekmű a középkorból. (fotó a kiemelt képen)
Lucca épen megőrizte reneszánsz-kori hangulatát, a fallal körülvett történelmi városközpontban csak gyalogosan vagy kerékpárral lehet közlekedni. A sok, érdekes látnivaló közül a dóm (és benne Jacopo della Quercia csodás szobra: Ilaria del Carretto örök álma, 1406-ból) és a San Michele templom tetszett leginkább. Kevés volt az időnk, ezért most nem láthattuk a római amfiteatrum külső és belső ívére épült házak alkotta jellegzetes ovális teret, vagy a Puccini emlékhelyeket.
A legközelebbi utazásra is kell tartogatni néhány ötletet, igaz?
Jó tervezgetést kívánok minden érdeklődőnek!
A fotók saját felvételeink
Fodor Anna
Szerzői jogvédelem
Tilos a Régiségeknek blogban megjelent írásokat, recepteket, fotókat és videókat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében máshol közzétenni és sajátként feltüntetni. Az írások, fotók és videók a bloggerek szellemi tulajdonát képezik, miként a képek is, amennyiben más forrás nincs feltüntetve. Írásaink csak linkként használhatók fel, mely az eredeti forráshoz vezet !!!!
