Én kis kertet kerítek - tavaszi teendők - 3. rész

Babarózsa

A megkésett tavaszi idő a veteményezés csúszását idézte elő. A várva várt kora tavaszi időjárást szinte pillanatok alatt nyári meleg váltotta fel. A természet is úgy pattant ki álmából, mint aki hirtelen ébred, tudatára ébredve, hogy elaludt és el ne késsen a „munkájából”.  Egymás után bontogatták virágjaikat a tavasz hírnökei, szinte egyidőben borultak virágba az egyébként egymást váltva nyíló szépséges ibolyák, nárciszok, jácintok, tulipánok, és a babarózsa a kiskertemben.

Lila akác és fehér orgona

Sok töprengenivaló időm nekem sem maradt, hogy mihez is kezdjek  az első napsütéses, kertészkedésre alkalmas időben. A zöldborsóra gondoltam elsőként, hogy jobb későn, mint soha. Habár nem számítottam az elkövetkező nyári meleg időjárásra, ami meg is látszik a veteményen, mert igencsak ritkásan kelt ki. A zöldborsó nem szereti a nagyon meleg időjárást, úgy tűnik nem is lesz belőle egy levesnek valónál több termés, ami azért elszomorít a tavalyi termés után - amikoris még a fagyasztóba is jutott, nem is kevés.

ritkás borsóvetés

A tavalyi, négyszeri sikertelen, szabadföldi petrezselyemvetés, és a fagyóból elfogyott tartalékaim után, még februárban, cserépbe szórtam el egy zacskó magot. Mert ugye petrezselyem nélkül nem főzés a főzés, és mi petrezselymet eszünk petrezselyemmel -mondhatnám.  A benti tartás után kivittem a szabad levegőre a cserepet, amit meg is háláltak a magvacskákból napvilágra bújó zöld levélkék. Úgy tűnik, hamarosan csipedhetek is belőlük a konyhára.

Petrezselyem cserépben

A gazdaboltban meglepődve láttam április idusa környékén a paradicsom és paprika palántákat. Eddig mindig betartottam nagynénénk szent és sérthetetlen törvényét, hogy e növényeket csakis a májusi fagyosszentek után palántázzuk. Nem bírtam ki! Hazahoztam néhány palántát, ki is ültettem. Eddig bírták a gyűrődést, fejlődnek. Ha  úgy hozza az időjárás, hogy mégsem, akkor ezt buktam ugyan, de még mindig van, majd egy hónap a szokásos időben való ültetésre.

Sóska szalmában és paradicsom palánták

A fényképen a  sóska látható, még szalmával körülvéve. Tavaly nagyon bejött, hogy nem kellett ezáltal gazolni,  a rusnya meztelen csigája se harapdálta meg leveleit, nem volt ínyére a szúrós szalmában  sétafikálni.  Sajnos most ébredeznek ezen nem kívánatos betolakodók is. A kis zsámolyon ülve, a veteményesben kapirgálva, tizenkét  meztelencsigával volt találkozásom. Sófürdőt kaptak. Két idényem ment rá, minden nap, reggel, este átfésülve az udvart, esetenként 100-260 példányt találva, míg kiebrudaltam összesen 2000 azaz kétezer csigát. Ennek előtte tapostunk rajtuk a járdán, füvön, felfaltak, megrágtak mindent,  ami növényt csak találtak. Nincs helyük a kertben!  Ahogyan a harlekinkaticáknak sem. A mályvabokromat is „átvizsgáltam” tüzetesen, találtam is hármat. Semmi keresnivalójuk, főleg szaporodnivalójuk nincs a bokraimon, se az udvarban. Mindenesetre a bokraimat megszórtam fahamuval, és remélem, hogy  talán ők sem szeretik a hamu égett illatát.  

Szamóca magaságyásban

Utolsósorban  említem ugyan, pedig legfőbb kedvencem a magaságyás és a jelenleg  benne virágzó szamócás (földi epres) ültetvényem. A magaságyás remek dolog, nagyon szeretem, könnyen, gyorsan, kényelmesen kezelhető. Jó lenne még kettő, három belőle, ehhez már csak az kellene, hogy valaki „összeeszkábálná” nekem ezeket.

saját felvételek

            Izzy