A buddhizmus és a mosoly országa - 1. rész

Egyik barátnőnk képtelen ötlettel állt elő: „Eljönnétek velem télen Thaiföldre?” Terveim közt soha nem szerepelt ilyen hosszú utazás a világ másik végébe. Mindig megelégedtem az egzotikus tájak filmeken való gyönyörködésével. Felsorakoztattam ellenérveimet: nagyon hosszú a repülőút, nem beszélünk megfelelően idegen nyelvet, csoportos utazással pedig nagyon drága. Ági azonban hajthatatlan volt. Egyre-másra áradozott néhány ismerőse fantasztikus élményeiről, mígnem a bogár megmoccant a fülünkben. Elkezdtük latolgatni a költségeket. Legnagyobb tételnek a repülőjegy látszott, a megfelelő szállodák nem drágábbak az európai szálláshelyeknél, az étkezés, közlekedés pedig nagyon olcsó.

Áldást osztó szerzetes

Négyünk közül hárman csakis egyéni szervezésben gondolkodtunk, mert kötetlenebb, és nem mellesleg sokkal olcsóbbra jött ki  14 napunk, mint az utazási iroda 12 napja. Döntésünket megkönnyítette, hogy a facebookon felfedeztünk Thaiföldön élő magyar idegenvezetőket, akiktől tanácsot, segítséget kérhetünk a kint-tartózkodásunk idejére, egy-egy kirándulás, városnézés lebonyolítására. Legnagyobb örömünkre a két megkérdezett idegenvezetőtől gyors és korrekt választ, majd árlistát kaptunk. Mindkettőről kiderült, hogy városunkból származnak, ez a tény növelte a bizalmunkat. Áraikat összehasonlítva a Bangkokból induló 2 napos kirándulást egyikük, míg a bangkoki egész napos városnézést a másikuk ajánlatában láttuk kedvezőbbnek. Félelmeink kezdtek eloszlani, és összeültünk a repülőjegy, valamint a szállások foglalására. A decemberi jegyek jóval olcsóbbak voltak, mint a januáriak, és talán kellemesebb is a hőmérséklet, gondoltuk.

Tigrisbarlang templom

A légitársaságok kiválasztásánál fontos szempont volt a lehető legrövidebb út (ez is 15 óra átszállással), és az átszállás előtti, és utáni repülőút nagyjából azonos időtartama. Ezért a Qatar Airways-re esett a választásunk, dohai (Qatar) átszállással. Ezután következett a hotelek szemrevételezése, 6 éjszakára Bangkokban, 6-ra pedig a tengerparton. Magyar idegenvezetőnk javaslatára az Andaman tenger mellett fekvő Krabira esett a választásunk. A szállodafoglalásunkat fotók és a vendégek értékelései segítették a booking.com-on, ahol magyarul bonyolítottunk mindent. Gyűjtöttük az információkat a helyi ételek biztonságáról, tisztaságról, az emberekről, szokásokról. A gyomorrontások megelőzésére Hepatitis injekciót vettünk fel, de a biztonság kedvéért fertőtlenítő pálinkát is vittünk. Mint utóbb kiderült, ez a „gyógyszer” feszültségoldásra is kiválóan megfelelt.

16 méteres Buddha szobor

Elérkezett az indulás napja. Doháig ülve repültünk, de onnan olyan kevés utas utazott Bangkokba, hogy a kedves stewardesek felajánlották, hogy feküdjünk le a 4 üléses középső sorokra. A számunkra biztosított kispárnákkal, takarókkal „megágyazva”, szinte végigaludtuk a következő 6 órát. Csak a 2 étkezésre ültünk fel. Leszállva a gépről szinte mellbe vágott bennünket a nagy hőség. Egy klímás kocsi vitt  a szállodánkhoz, ami teljesen megfelelt várakozásainknak tisztasága, komfortja, kedves személyzete, családiassága tekintetében. A környezete elég lepukkantnak tűnt, legfeltűnőbb a házakon kívül futó sok-ezer telefonkábel.  Nem törődtünk vele, hiszen a szállodába csak aludni, pihenni jártunk. Otthon azért is választottuk, mert a híres Khao San Road közelében volt. Ez pedig kihagyhatatlan az esti kirakodások, utcai ételárusok és olcsón kínálgatók, a bárokból kiszűrődő zene, és a vidám forgatag miatt. A szállodánk tuk-tukja a közelebbi célpontokra ingyen vitt bennünket. Ez egy oldalt nyitott, felül fedett, motoros jármű, ami megszokott látványossága a bangkoki és egyéb városok, helységek közlekedésének. Boszorkányos ügyességgel száguldoznak. Ugyanúgy taxinak hívják, mint a légkondis autókat. Ráadásul nem feltétlenül olcsóbbak.

Vasúti piac

A „honfoglalás” után másnap korán jött értünk Charlie, hogy az előre lelevelezett 2 napos Kanchanaburi-Erawan-Ayutthaya túrára elvigyen bennünket, kb. 100 km-re Bangkoktól. Az első érdekesség a világon egyedülálló vasúti piac, a Maeklong volt. A sínekre roskadásig megrakott árujukat kipakoló  árusok, árumozgatók a vonat füttyére pillanatok alatt félrehúzzák a portékákat, kordékat, és a turisták is fedezékbe vonulnak a 15 km/óra „sebességgel” közeledő vonatnak utat engedve. Előfordul, hogy röpködnek a narancsok, paradicsomok a kapkodó mozdulatoktól. A vonat távoztával újra egy pillanat alatt visszarendeződik minden a sínekre. Itt is, és mindenütt megcsodálhattuk a thai emberek gyorsaságát, szorgalmát, munkabírását, mindezt mosolyogva és elégedettséggel.

Úszópiac

Innen a legnagyobb és eredeti úszópiachoz, a Damnoen Saduak Floating Markethez érkeztünk. Minden a hajókon történik, a főzés, ételkínálás, a turisták vásárlása ételből, ajándéktárgyak tömkelegéből, a sokféle méretű szerencsehozó elefántoktól kezdve a kézzel festett vásznakig, a kókuszhéjból faragott zsiráfokig, lámpákig, ruhaneműkig. A folyón ún. longtailekkel szállítottak bennünket. Ennek magyar fordítása: hosszú farok, ami tulajdonképpen a motorra utal. Ez pedig nem más, mint autók kiszuperált motorja, kellemetlenül szennyezve a levegőt. Most már értem, hogy miért hordanak a thaiok szájkendőt. Mit törődtünk mi ezzel, a hangulat leírhatatlan, amit ott átéltünk. Azoknak az embereknek az egész élete a csatornákon zajlik a cölöpökön lebegő házaikban, és a csónakjaikban. A parton templom és iskola is van, így oktatás és ima a közelben elérhető.

Tigris barlangtemplom

Következő úti célunk a tigris barlang templom, a Wat Tham Sua, ahová drótkötélpálya, vagyis sikló röpített bennünket. Itt történt első találkozásunk egy Buddha szoborral, ami 16 méter magasságával azonnal hatalmába kerített. A barlangban pedig egy szerzetes áldást osztott. A fotót megosztottam húgommal, aki nem hagyta ki a poént: „Nővér, nagyon kacsingatsz a szerzetesre.”

Kwai folyó, a híd és az áldozatok sírja

Megáldva továbbhajtottunk a legendás Kwai folyóhoz, és a felette embertelen munkával a hadifoglyok által felépített, majd részben lebombázott és újjáépített hídhoz, amelyen át is gyalogoltunk. Tiszteletünket tettük a Halálvasút építésén életét áldozó több, mint 12 ezer hadifogoly sírja, és a kényszermunkára elhurcolt és elhunyt 70-90 ezer ázsiai ember emléke előtt.

A szomorú élmény után a Kwai folyón lebegő szálláshelyünk hozott lelki megnyugvást. Néhányan bemerészkedtek a folyóba, amely nem volt mély, de erős sodrású.

Másnap reggel az Erawan Nemzeti Park felé vettük az irányt, amelynek hét szintje közül a negyedikig símán felkaptattunk járható úton, korláttal szegélyezve. Körülöttünk mindenütt vízesések, dús növényzet hűsítetté a levegőt. A vízbőség az előző hónapban véget ért monszun esőzésnek köszönhető. A 3. szinten bemerészkedtem a vízbe, barátnőim a sziklás szélén ülve élvezték a természetes halpedikűrt. Legfiatalabb barátnőnk tovább merészkedett az 5. szintre, de bevallása szerint neki is nagyon nehéz volt.

Erawan vízesés

Ebédünket egy benzinkút éttermében fogyasztottuk el, melynek környezete inkább egy minidzsungelhez hasonlított rikácsoló papagájaival, fickándozó aranyhalaival és dús növényeivel.

Kellőképpen felfrissülve haladtunk Ayutthaya, a régi sziám főváros felé, amely az UNESCO Világörökség része. Az 1350-ben épített városnak az 1700-as évekre több, mint 1 millió lakosa volt. A szomszédos burmaiak 1765-ben megtámadták, felgyújtották, de a díszes templomok és sztupák maradványai ékesen bizonyítják egykori gazdagságát. Stílusuk a kambodzsai Angkor Wat romtemplomaira emlékeztet. A Wat Phanan Choeng templomban lenyűgöző látvány a XIV. századból fennmaradt 19 m magas bronz Buddha

Ayutthaya

szobor. A jelenlegi várost néhány kilométerrel messzebb építették újjá, és csak kb. 50 ezer lakosa van.

A 2 napos kirándulás bővelkedett kulturális, életviteli és természeti látnivalókban, köszönhetően Charlie profi idegenvezetésének, helyismeretének, és felkészültségének. Visszatérve a szállodába próbáltuk megemészteni, emlékezetünkbe vésni ezt a sok csodát az általunk készített fotók, videofelvételek segítségével.

https://www.youtube.com/watch?v=UOYZ0RxEONc&feature=share&fbclid=IwAR3UV53rxlrrrC7shF0Ba_BzZMFxcfAnmmyXqmsJKCjj_8SGdfM6kB4jq2Y

Egy nap szabad program után másik magyar idegenvezetőnk segítségével Bangkok legfontosabb látványosságait sétáltuk végig.

     Folytatás következik

                                          Képek forrása: saját képek, Pixabay

              Annaróza