Amerikai írók villái és egy katalán kerengő oszlopai
Úti emlékek
A múltkor előszedtem az utazásainkról készített fotó-CD-ket, és találomra betettem az „USA 2002” feliratú CD-t a lejátszóba. Érdekes, megírásra érdemes dolgokat találtam.
Itt van például Mark Twain, amerikai író villája a connecticuti Hartford városából, ma emlékház és múzeum. Ilyennek láttuk 2002-ben:
(Az első fotón a felújítás utáni állapot látható. A kép forrása: Wikipedia)
A 25 szobás villát Mark Twain (Samuel Langhorne Clemens 1835-1910) és a felesége építtette, 1874-től 1891-ig éltek itt. Több forrás szerint Mark Twain itt írta a Tom Sawyer kalandjait, a Huckleberry Finn kalandjait, sőt a Koldus és királyfit is – más források viszont azt állítják, ezeket a nagysikerű műveit, vagy legalább azok egy részét nem itt írta, hanem majdnem 500km-rel nyugatabbra, a New York állam-beli Elmira városkában, ahol 20 éven keresztül nyaralt a sógornőjénél. A vitát most nem döntjük el, az író valószínűleg képes volt félkész kéziratokkal utazni.
Elmirában egyébként szintén jártunk, 1992-ben, láttuk is az író dolgozószobáját a hatszögletű kerti pavilonban. A fényképeinket sajnos nem találtam meg, helyette itt egy kép a Wikimedia Commons-ról:
Családi tragédiák után a hartfordi házat bérbe adták, később eladták. Mark Twain és a családja Elmirában van eltemetve, a hartfordi házat pedig 1929-ben az író szomszédja, Harriet Beecher Stowe, a Tamás bátya kunyhója írójának leszármazottja mentette meg az enyészettől egy alapítvány létrehozásával.
Harriet Beecher Stowe (1811 – 1896) több mint 20 könyvet írt, a maga idejében híresebb volt, mint Mark Twain. A házának a nappali szobáját 2002-ben ilyennek láttuk:
az ebédlőt pedig ilyennek, bár azt hiszem, nem volt szabad fényképezni :
A 2017-es felújítás után az ebédlő:
Forrás: HB Stowe Center
2002-ben alkalmunk volt eljutni a New York-i Cloisters-be, az európai középkor múzeumába is, ahová különös okból kívánkoztunk. Egy évvel korábban ugyanis Franciaországban, a Pireneusokban, a katalán kultúra emlékeit őrző vidéken elvetődtünk egy jeep-es kiránduláson a 840 körül alapított, román stílusú Saint-Michel-de-Cuxa bencés apátságba. Megcsodáltuk a harangtornyot, a kriptát, a kolostor kerengőjét az állat- és emberalakos oszlopfőkkel, meghallgattuk az apátság sok évszázados történetét, megnéztük az apátság melletti gyönyörű íriszkertet. Az itt látható képes levelezőlapot ott vásároltuk.
Megtudtuk, hogy a kerengő néhány oszlopa New Yorkba került, a Cloisters múzeumba. Az alábbi egy saját fotó, mely ott készült 2002-ben az ott felépített „kolostor kerengőjében” a Saint-Michel-de-Cuxa apátság oszlopáról.
A képen látszik a kolostorkert gyönyörű birsfája is, gyümölcsökkel, emlékeztetve a valaha volt saját birskörtefánkra. A Cuxa apátság kolostorkertjének közepén csak fű zöldellt, bár a Mediterráneumban a birset már az ókorban ismerték, termesztették.
A francia Keleti-Pireneusokban több csodálatos román stílusú apátság található: a jeep elvitt minket az 1001-ben alapított Saint-Martin-du-Canigou apátságba és a XI. század elején létesült Sainte-Marie de Serrabona apátságba is. (Serra bona katalánul jó hegyet jelent.) Az ott vásárolt képeslap magyarázata szerint a templomban a XII. századi hármas rózsaszín márvány oszlopsor és az első sor homlokzata az eget, a földet és a poklot jelképezi.
Saint Martin du Canigou apátság Forrás: Wikimedia Commons
Sainte-Marie de Serrabona apátság
Lujza
