Diétával jól kezelhető

Előrebocsátom, hogy nem vagyok sem orvos, sem dietetikus, csak egy anya, aki szívén viseli a felnőtt gyermeke egészségét. Nyolc évvel ezelőtt ugyanis kiderült, hogy az akkor 36 éves lányom  élelmiszer-érzékenységben szenved. Úgy indultunk egy külföldi útra, hogy hasi fájdalmai voltak, aminek eleinte nem tulajdonítottunk nagyobb jelentőséget – majd csak elmúlik, gondoltuk. Ám nem múltak, ellenkezőleg, erősödtek. Olyannyira, hogy kénytelen volt megszakítani az utazást és hazajönni. Azonnal orvoshoz ment, a gasztroenterológus pedig béltükrözést rendelt el. Szerencsére semmi komoly kóros elváltozást nem talált. Ekkor merült fel az ételintolarencia gyanúja, a további vizsgálatok pedig megerősítették, hogy lányom érzékeny a gluténre, a  laktózra és a tojásra.

A Brit Dietétikai Társaság elnöke szerint az ételintolerancia már-már népbetegségnek tekinthető, mert ott az emberek 40%-át érinti. Hazánkban is egyre nagyobb a betegek száma.

Fontos tisztázni, hogy az ételintolerancia és az ételallergia nem ugyanaz. Az előbbi azt jelenti, hogy az egyén szervezete egy (vagy több) enzim hiánya miatt nem képes feldolgozni, megemészteni bizonyos tápanyagokat, például a laktózt, a glutént, a tejfehérjét. Emiatt léphetnek fel a kellemetlen tünetek – hasfájás, görcsök, felfúvódás, székrekedés vagy épp hasmenés, émelygés, hányinger stb. A panaszok többnyire nem rögtön jelentkeznek, hanem napok,  hetek, esetleg hónapok  múlva. Az  ételallergia ellenben az immunrendszer téves válasza bizonyos élelmiszerekre, amelyeket a védekezési mechanizmus veszélyesként ismer fel és azonnal támadásba lendül ellenük.  Az allergiás reakció akár halált is okozhat.

Az ételintolerancia az esetek többségében nem gyógyítható, viszont megfelelő odafigyeléssel, diétával jól kezelhető. Amikor lányom betegsége kiderült, egyértelmű volt, hogy a bajok forrását okozó élelmiszereket ki kell zárni az étrendjéből. Igen ám, de akkor mit egyen? Hiszen gondoljunk csak bele: a legegyszerűbb süteményhez is kell liszt, tej, tojás. A leveseket, főzelékeket liszttel rántjuk be és sokszor ízesítjük tejföllel.  A rántott húst lisztben,  tojásban, zsemlemorzsában bundázzuk. A fasírtba is kerül kenyér, tojás és zsemlemorzsa. Reggelire legtöbbször mit eszünk? Tojást, vajas kenyeret valamilyen feltéttel, például sajttal, mellé tejet, tejeskávét, esetleg kakaót. Ez mind ment a süllyesztőbe.

Nehéz idők következtek, sok sírással, elkeseredéssel. A nyolc év alatt én is eléggé elmélyedtem a témában. Lányom gyakran jön hozzám, ilyenkor mindig igyekszem valami olyat készíteni, amit ő is ehet, és lehetőleg finom is. Hónapokba telt, mire – internetről, facebookos csoportok bejegyzéseiből – összeszedtük, mit fogyaszthat, mivel helyettesíthetők a tiltott dolgok. Szóval mit ehet egy laktóz-, glutén- és tojásérzékeny ember? Ismétlem, nem vagyok táplálkozástudományi szakember, csak azt tudom tanácsolni az érintetteknek, amit mi már családon belül kipróbáltunk. Natúr zöldséget, gyümölcsöt és húst természetesen. A köretek közül rizst, burgonyát, hajdinát, kölest, quinoát. Kenyér már mindenütt kapható gluténmentes változatban, persze jóval drágábban. Ez az összes glutén- és laktózmentes termékre vonatkozik egyébként: sokkal többe kerülnek, mint  hétköznapi társaik. A lisztfélék közül fogyasztható: rizs-, hajdina-, csicseriborsó-, köles-, zöldbanán-, mandula-, tápióka-, kukorica-, kókusz- és garantáltan gluténmentes zabliszt. Ezekből lehet süteményeket, kenyereket sütni, illetve ételeket sűríteni. Árulnak speciális, kész gluténmentes lisztkeverékeket és száraztésztákat is.

A laktózmentes tej, vaj, tejföl, túró, sajt és egyéb termékek lányomnál  beváltak, de ha valaki a tejfehérjére is érzékeny, akkor csak a növényi tej és abból készült vegán termékek jöhetnek számításba. Én gyakran csinálok úgynevezett ghee vajat. A sima vajat egy fazékba teszem és elkezdem hevíteni. A lassú forralás közben kiválik a tejcukor és a tejfehérje. A keletkező habot menet közben egy szűrőkanállal folyamatosan leszedem, míg a végére csak egy aranysárga folyadék marad és a lábas alján fekete pöttyök jelennek meg. Az egész folyamat körülbelül fél óráig tart. Ekkor leveszem a tűzről, hagyom egy kicsit hűlni, majd egy teaszűrőbe helyezett több rétegű gézen át leöntöm.

A főtt köles kiválóan helyettesítheti a túrót: a masszát botmixerrel simára keverjük, kevés rizstejszínnel lazítjuk. Készíthetünk belőle hamis túrógombócot, túrófánkot/puffancsot, vagy akár körözöttet.

A legnagyobb probléma a tojás. Süteményekben pl. a következő anyagokkal helyettesíthető: banán, chia mag, lenmag, útifű-maghéj, almapüré, mogyoróvaj vagy 1 teáskanál sütőpor + 1 teáskanál szódabikarbóna + 1 evőkanál almaecet/frissen facsart citromlé. A rántott húsról sem kell lemondani: csicseriborsó-lisztet elkeverünk kevés vízzel és sóval, hogy sűrű palacsintatészta állagú legyen. A hússzeleteket előbb csicseriborsó-lisztbe forgatjuk, majd a masszába, és már süthetjük is. De ha valaki ragaszkodik a zsemlemorzsához, az is kapható mentes változatban. Ugyanebből a lisztből készíthetünk hamis tojásrántottát kevés sörélesztő pehely, kurkuma, só, bors, pirospaprika, víz és növényi tej hozzáadásával.

Mint láthatjuk, ételintoleranciával is lehet változatosan táplálkozni, jókat enni. Macerás persze, hogy jó esetben kétfelé kell főzni, ha a  többi családtag nem igényli a speciális diétát. Az is probléma, hogy utazáskor, vendéglőben nem mindig talál magának való ételt. Ebből adódtak már kellemetlenségek.

Végezetül megemlíteném, hogy a krónikus liszt- és laktózérzékeny betegek – orvosi igazolás alapján – jogosultak a súlyos betegeknek járó adókedvezmény igénybevételére.

A fotók saját felvételek

Miranda

Látogass el közénk, blogunk

  facebook csoportjába,  

ahol reggel és este is valami érdekessel várjuk követőinket, kedvelőinket. 

Iratkozz fel blogunk

VIDEÓ CSATORNÁJÁRA is,

hogy értesülj legújabb videóinkról!