Renoir, az életöröm festője
Idősbarát tárlatvezetés a Szépművészeti Múzeum kiállításán
Pierre-Auguste Renoir (1841-1919) francia festőművészt a képeiről sugárzó pozitív életszemlélet miatt az életöröm festőjének tartják. Bennünk, idősekben éppen az élet szeretetét, az optimizmust kell(ene) folyamatosan táplálni valahogy, ezért tárlatvezetéssel néztük meg a Szépművészeti Múzeum Renoir-kiállítását. Számos időpontban hirdetnek tárlatvezetést, kiválasztottunk egy kellemes, vasárnap kora délutáni időpontot, és nem is csalódtunk.
A múzeum teljesen akadálymentes, lift visz fel a bejárat szintjére, és le az alagsori ruhatárba is. A ruhatárban elkerülhető a sorállás, mert rengeteg kisebb-nagyobb szekrény van, mindenféle magasságban. A tárlatvezetés előtt kényelmes fejhallgatókat (nem fülhallgatókat!) kaptunk. Két fiatal lány igazgatta a fejünkre, türelmesen beállították, nem várták el tőlünk, hogy bármit kapcsoljunk vagy állítgassunk. Így nem kellett állandóan a vezető mellett lenni, hallottuk, amit mond, közben nézhettük a képeket, könnyebben megértettük a fejtegetéseket.
A kedves és nagy tudású tárlatvezető a kiállítás mintegy 70 képe közül kiemelt néhányat, amelyek a művész életművének egy-egy szakaszát reprezentálják, és azok elemzésével hozta közel hozzánk Renoir művészetét.
Fiatal lányok a zongoránál - a Musée d'Orsay-ból
Az élet élvezete már a korai festményeken is látszik: a festő alig múlt 20 éves, amikor a mesterének, aki a szemére vetette, hogy szórakozásból fest, azt válaszolta: ha nem szórakoztatná, sohasem kezdett volna el festeni.
A kiállítás egyik termét Renoir portréinak szentelték. Szó esett a festő-barát Claude Monet portréjáról, és Richard Wagner arcképéről, amelyet Renoir Palermóban nem egészen 1 óra alatt festett a türelmetlen mesterről. (A tárlatvezető elmesélte, milyen unalmas, kényelmetlen dolog hosszú ideig mozdulatlanul modellt ülni.) Egészen más a festett portré, mint a fénykép – fejtette ki a tárlatvezető. Azért rendelnek még ma is portrét egy-egy családtagról, mert a jó portré képes megragadni az ábrázolt alak jellemvonásait, alaptermészetét. Monet első feleségét, Camille-t Renoir 1872-ben festette meg, a kép a párizsi Marmottan Monet múzeumból érkezett hozzánk. A meleg színekkel körülvett nő kitekint a képből, bizalmas baráti viszonyban lehetett a festővel, ha ennyire közel engedte magához.
Claude Monet feleségének portréja
A legismertebb, dekoratív művek az impresszionista korszakból valók. Ezt mások mellett az 1883-ban készült Vidéki tánc c. festmény elemzésével mutatta be a tárlatvezető. A párizsi Musée d’Orsay-ból érkezett képen a lány modellje Aline Charigot, Renoir későbbi felesége volt. A szokatlan képkivágásban az asztalnak csak a széle látszik, a tánc hevében leesett a fiú kalapja – a fiatal pár közelében érezhetjük magunkat a vidám, napsugaras délutánon.
Vidéki tánc
Mennyivel nehezebb aktot festeni, mint felöltözött alakot! – magyarázta a tárlatvezető, amikor Renoir aktjaihoz érkeztünk. Gabrielle, Renoir feleségének unokatestvére, fiainak dajkája a festő gyakori modellje lett. Az 1903-ban készült Fekvő női akt (Gabrielle) c. képet 2019-ben vásárolta meg a Szépművészeti Múzeum, a tárlaton a festmény első alkalommal szerepel együtt a másik két változattal, amelyek a párizsi Musée d’Orsay-ból, illetve a Musée de l’Orangerie-ből érkeztek.
Gabrielle - a Musée de l’Orangerie-ből
A nagyhatású kiállításra közel húsz európai közgyűjtemény kölcsönzött alkotásokat, a magyar kurátor munkáját két francia kurátor segítette.
Ahogy ezt a blogbejegyzést írtam és nézegettem hozzá képeket, eszembe jutott, hogy Amerikában egy Seward Johnson nevű szobrász elkészítette Renoir Az evezősök reggelije c. festményének életnagyságú, bejárható, sőt kiegészített szobor-változatát. Alább látható a festmény, a washingtoni Phillips Collection dísze. Nem szerepel a Szépművészeti Múzeum kiállításán, ahogy az utolsó fotón bemutatott szobor-változat sem, de különleges volt a látvány.
A nyitókép: Gabrielle és Jean (Musée de l'Orangerie). Jean a művész legidősebb fia, a későbbi filmrendező.
A képek forrása a Wikimedia Commons, kivéve az utolsó képet, ami a reesephoto.me blogról származik. A blogunkban történő felhasználást a kép készítője, Donald Reese engedélyezte.
Lujza
Szerzői jogvédelem
Tilos a Régiségeknek blogban megjelent írásokat, recepteket, fotókat és videókat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében máshol közzétenni és sajátként feltüntetni. Az írások, fotók és videók a bloggerek szellemi tulajdonát képezik, miként a képek is, amennyiben más forrás nincs feltüntetve. Írásaink csak linkként használhatók fel, mely az eredeti forráshoz vezet !!!!
