Gardaland másodszorra - hasznos tanácsokkal
Gardaland - igazi nagy kaland volt tavaly, 2011-ben. Újabb olaszországi utazásunk során unokáim (édesanyjukkal teljes egyetértésben) természetesen újra szerettek volna egy napot eltölteni a sokféle játék, attrakció és megmérettetés forgatagában. Nem bántuk meg, idén is remekül szórakoztunk.
A tavalyihoz képest viszont néhány meglepő változást-változtatást tapasztaltunk. Gardaland honlapját figyelmesen végignézve felfigyeltem arra, hogy július hónap folyamán minden vasárnap és minden szerdán jóval olcsóbb a belépőjegy (37 euró helyett 24,-), mint más napokon. Nosza, mi is egy szerdai napot választottunk. Már az autópálya lehajtónál csak lépésben lehetett haladni, a hatalmas parkoló is zsúfolt volt már kora délelőtt. A parkolás tavaly még ingyenes volt, az idén 5 eurót kellett fizetni behajtáskor, ez a teljes napra szóló parkolási díj volt. A belépők megváltásánál kellemes meglepetésként ért bennünket, hogy még fejenként 6 eurós bónuszokat is kaptunk, amit étel-ital vásárlására lehetett (volna) fordítani. Hol itt a trükk? - kérdezhetné valaki. Hát ... mi is csak a sokadik kísérlet után jöttünk rá, hogy a bónuszokat csak és kizárólag egy bizonyos étkezőhelyen lehet beváltani. Mindenki másként magyarázta, hogyan is juthatunk el oda ... ez estig nem sikerült, feladtuk.
Egy másik "újítás" az expressz kapuk léte. Minden attrakcióhoz - különösen a legnépszerűbbekhez - csak hosszas sorbaállás után lehet odajutni. A bejárat fölött fényújság "biztatja" a közönséget, megjelölve hogy hány perc a várakozási idő. Szerencsére szép számmal voltak olyanok, ahol szinte semmit sem kellett várni, de nem ritka az 50 - 70 - 80 perces sorban állás sem. Ezt elkerülendő a főbejárat közelében, plusz 15-20-25 euro/fő (!) díj megfizetése mellett un. expressz kártyát lehet váltani, amellyel várakozás nélkül lehet felülni a kívánt szórakozó eszközre. Sem a belépőjegyhez kapott térképes ismertetőn, sem az internetes honlapon nem szerepel pontosan: hol is lehet ilyen expressz kártyát kapni (nem mintha annyira akartunk volna venni).
Idén is nagy örömmel jártuk végig a Jungle rapids nevű vizes attrakciót, a Kalózhajót, a Mammut nevű, félelmetes gyorsasággal robogó - fából készül, vagy inkább annak látszó - vasutat. Új játékokat is felfedeztük: a holland porcelánra emlékeztető, kávéscsészés forgó-pörgő alkalmatosságokat (erről láthatjátok itt a rólunk készült fényképeket) "Hernyó lesiklót", a magasvasutat, ahonnan az egész parkot beláthattuk. Célba lőttünk, célba dobtunk, halásztunk és pecáztunk különböző ajándéktárgyakat. Hűsöltünk a pára-szerű vízpermet alatt, amit - nagyon ügyesen - egy lugasban állítottak üzembe.
Legkedvesebb barátnőm - még egészen ifjú korában - meggyőződéssel állította: "oda, ahol egyszer már nagyon jól éreztük magunkat, nem szabad másodszor is visszatérni."
Vitattam - akkor - ezt a gondolatát, s ma is csak egy-két ponton adok neki igazat. Az idei látogatásunk is nagyszerű élmény volt, amit mindenkinek ajánlok.
Fodor Anna
Stolzer Cecilia 2012.08.24. 17:12:35
Anonymous 2012.08.26. 21:49:08