2014. ápr 23.

Ki ez az ismeretlen a lakásomban?

írta: S. Cecilia
Ki ez az ismeretlen a lakásomban?

s__rt__d__s.jpgHa minden jól ment, és volt mindig munkájuk, táppénzen sem voltak egyszerre,  munkában töltött éveikben egy házaspár legfeljebb az ünnepek és a szabadságuk alatt töltött hosszabb időt együtt. Aztán mikor nyugdíjba vonulnak, és napi 24 órát  töltenek együtt, meglepődve néznek egymásra: ki ez az  idegen, idegesítő ember a lakásban?

Na jó, egy kicsit talán eltúloztam a dolgot, de az bizonyos, hogy ez is egy olyan élethelyzet, aminek a nehézségeivel sokan kerülnek szembe. Vannak esetek, hogy ennek megelőzésére az egyik fél addig húzza a nyugdíjaztatását, amíg csak lehet.

Ha előbb a férj megy nyugdíjba, és a feleség még dolgozik, többféle megoldandó probléma keletkezik. Az évtizedekig munkahelyen étkező férjnek ebédet kell biztosítani, hisz a nyugdíjas férfiak a legritkább esetben tudnak, vagy akarnak főzőcskézni maguknak. De a legfőbb gond az, hogy mihez kezd  egy nyugdíjas férfi élete párja nélkül otthon.  Sok esetben az erősebb nem úgy tesz, mint, aki remekül elfoglalja magát. A férfiak látszólag örülnek, hogy végre  egyedül lehetnek  a lakásban, kedvükre tévézhetnek, háborítatlanul cigiznek, senki nem szól rájuk, ha a szobában esznek, kedvtelve járnak uszodába  és kutyát sétáltatnak. Valójában a helyzet elég drámai.

A nyugger férfi először is  mélységesen meg van sértve, hogy ő már nem kell, mint munkaerő, a párja viszont igen. Ezt nem illik így kimondani, sőt lehet, hogy nem is tudatosul benne  a sértettség oka, mindesetre elkezdi neje fülét rágni, hogy ő is menjen mielőbb nyugdíjba. A még dolgozó nő részéről jó érv a továbbdolgozásra, hogy kell az a plusz jövedelem, elég keserves lesz majd csupán a két nyugdíjból megélni.

harm__nia2.jpg

Az okos, és szervezésben gyakorlott  asszony ebben a helyzetben megpróbál – főként ügyintézési, bevásárlási - feladatokat adni az otthon gubbasztó embernek, hogy az hasznosnak érezze magát. Ezek alól a feladatok alól  a férfiember, ha teheti, megpróbálja kihúzni magát, de többnyire nem teheti, hisz be kell látnia, hogy most ő ér rá jobban.

Ha a helyzet fordított, és a nő megy előbb nyugdíjba, a kérdés sokkal egyszerűbb, mert a nők általában jobban elfoglalják magukat a háztartással, az unokázással, és a szabadidős programokat is jobban megtalálják. És ők a kevésbé vannak megsértve, ha párjuk még dolgozik, és ők már nem.

Előbb-utóbb aztán elérkezik a pillanat, amikor  mindketten nyuggerek lesznek és akkor egy igazán új életforma kezdődik. Merthogy meg kell szokni, hogy valaki  - bár évtizedek óta együtt éltek,  mégis keveset találkoztak –  most kerek 24 órán át  velük egy légtérben  szuszog, eszik-alszik, csámcsog, jön-megy, fecseg, telefonál, tévézik, vagy épp egy szót se szól.  Mert ami évtizedekig tolerálható volt  arra az esti pár órára és a tennivalókkal teli hétvégékre, az most sokszorosára növekedve tűrhetetlennek  látszik.  Példának okáért az, hogy a feleségnek be nem áll a szája egy percre se, hogy állandóan menne valahová, vagy hogy a lakást suvickolja naphosszat,miközben  férje  otthon ülne legszívesebben az újságját bújva, vagy a sufniban szerelgetve és csak étkezésekkor jön elő mogorván. Vagy mindez éppen fordítva.

Ki ez az idegen a lakásomban? Hogy lehet  ebből a helyzetből jól kijönni ?

vita

Az biztos, hogy újra kell gombolni a kabátot!  Arra még gondolni  is kár, hogy túl a hatodik X-en valaki majd megneveli élete párját!  Ha eddig nem sikerült  leszoktatni, vagy rászoktatni bizonyos  dolgokra, most már biztos, hogy nem fog sikerülni! Inkább meg lehet próbálni az „új életet” olyan  mederbe terelni, hogy élvezetes legyen  az együtt töltött idő.

Jól jön – nemcsak anyagilag – ha valami munka jellegű, házon kívüli  elfoglaltságot sikerül találni, ami megtöri a nap egyhangúságát, és ezáltal jó kedvet, önbizalmát ad. Ezt érdemes még aktív korában az embernek előkészítenie.  A régen vágyott, de meg nem valósult, vagy háttérbe szorított hobbik kiélésének is most jött el az ideje. A kedvtelések új ismeretségeket is hozhatnak, márpedig a társasági életre a nyugdíjasnak igencsak nagy szüksége van, már csak azért is, hogy aztán otthon, kettesben legyen mit megtárgyalni, legyen kiket kibeszélni.

 A legkellemesebb – bár talán legfárasztóbb – elfoglaltságot az unokázás  jelenti. Az unokákat lehet bátran kényeztetni,  kedvükért Nagyapi és Nagymami adott esetben négykézláb mászik, ugat, nyávog, fájós lábát feledve szalad, zihálva focizik, sántaiskolázik és ugrókötelezik, azaz lemegy kutyába. Ezen tevékenység közben a nagyszülők egymáson is jót röhögnek (azaz csakis egymáson röhögnek, mert az unoka nagyonis komolyan veszi őket), és a nap végén hulla fáradtnak, de húsz évvel fiatalabbnak érzik magukat.

Aztán jól esik sokat sétálni –csak úgy kettecskén, minden cél nélkül,  mint anno négy évtizede – igaz akkor, még  nem dagadt meg az ember lába a harmadik saroknál,  és nem fulladt ki az első emelkedőnél.  Az utazás is még mindig vonzó időtöltés lehet, a sok új élmény  garantáltan jót tesz, ámbátor az ember (és az asszony) egyre inkább szeret a saját ágyában aludni, vagy ha mégis utazik, a fél lakást magával viszi, mert ragaszkodik  a saját párnájához, a saját poharához, vinni kell a gyógyszereket  és a sok ruhát hidegre-melegre.

Jó dolog lehet még együtt főzőcskézni. Abban a kis konyhában ketten is el lehet férni, a férfinépet nyugodtan oda lehet engedni a tűzhelyhez, hadd kísérletezgessen, térjenek vissza agglegénykori emlékei, amikor magának főzött az albérletben. A plafonig érő mosatlan eltüntetése  továbbra is bizalmi, azaz női munka.

harm__nia.jpg

 Na és persze kellenek a külön programok, mindkét félnek jár egy kis privát élet: a nőknek egy kis pletyi  a barátnőkkel,  némi  shoppingolás, vagy egy jóga óra – a férfiaknak egy sör a haverokkal,  egy közös meccsnézés, meg egy konditermi edzés. Aztán másnap a reggelinél  jó  kitárgyalni kinek mi fáj éppen,  ki hánykor ébredt fel éjszaka, mikor vett be altatót, megy-e a hasa, vagy épp az ellenezője. És milyen jó, hogy nem kell a sehová elmenni, az ember akár  délig is pizsamában flangálhat,  aztán  délután nagy egyetértésben el lehet vonulni az háziorvoshoz. Milyen szép, harmonikus egy nyugger pár élete!

   Cecilia

 

Látogass el közénk, blogunk

  facebook csoportjába,  

ahol reggel és este is valami érdekessel várjuk követőinket, kedvelőinket. 

Iratkozz fel blogunk

VIDEÓ CSATORNÁJÁRA is,

hogy értesülj legújabb videóinkról!

 

 

Szólj hozzá

utazás emlék hobbi nyugdíjas unoka senior időskor Cecilia