Minél idősebb vagyok, és minél jobban nehezedik a mozgásom, annál nagyobb csodálattal és áhítattal gyönyörködöm bármiféle mozgásművészetben, és e művészet tehetséges művelőiben.
Nemrég városomban táncfesztivál volt, ahol a szárnyaikat épphogy bontogató és színpadot "kóstolgató" piciktől a felnőtt együttesekig minden korosztály képviseltette magát. De nem csak korcsoportokban nyilvánult meg a változatosság, hanem a műfajok színes palettájában, és természetesen a fellépő-ruhákban is. Láthattunk streetdance-et, társastáncot, kortárs balettet egyaránt.

Néhány szólótáncon kívül többnyire együttesek léptek fel. Hangsúlyoznám az együtt szót. Jó érzés volt látni azt az összhangot, összefonódást és egymás iránt érzett szeretetet, ahogy kibontották a témát az ízlésesen választott gyönyörű zenékre. A közönség éppúgy élvezte a drámai előadást, mint a lágy sztenderdet, a vidám, felszabadult latin-amerikait, vagy a kicsit keményebb streetdance-et, mely stílusokat ki-ki személyisége szerint választhatja. A mozdulatokat inspiráló zeneválasztásokkal komplex élményben volt része a lelkes közönségnek. Jó volt látni a gyerekek arcán a mozgás és a megérdemelt siker örömét, amit kis közösségükben hatványozottan élnek át.

Családilag is érintett vagyok, ezért kb. 10 éve követem táncpedagógus rokonom kreatív koreográfiáit, és tanítványai (köztük 3 saját gyermeke) fejlődését. A szemem láttára nőttek kicsikből tinédzserré, mások felnőtté. Lépéseik egyre magabiztosabbak lettek, a növekvő önbizalom következtében egyre felszabadultabban táncolnak. Egy-egy összemosolygásból tanúja lehetek fiúk-lányok bontakozó érzéseinek. Tisztaság sugárzik a szemekből, és azt remélem, hogy felnőttként is ilyenek lesznek, bármi is lesz a foglalkozásuk. A tehetségesebbek valószínűleg táncos pályára lépnek, de a többiek is hasznos útravalót kapnak a jó közösségből, egymás iránti tiszteletből, toleranciából.

A műsort egy szimbolikus tánc zárta, címe: Elengedés, aláfestő zenéje Szabó Balázs : Bájoló c. dala, Radnóti Miklós azonos című versének szövegével. Záró sora: "Mossa az eső össze szívünket!" A mozdulatok anyák és lányaik kapcsolatát, majd gyermekük elengedését illusztrálták, de tágabb értelmét is érzem a befejező mondatnak. A hatást fokozta, hogy a táncot valóban anyák és lányaik adták elő. Szem nem maradt szárazon.

Hazafelé elábrándoztam egy olyan jövőről, amit sok-sok ilyen csapat, összefogó közösség fog építeni, nem csak táncos, hanem bármilyen lelkesítő, jó célért.

Egy idézettel zárom írásomat. Anatole France szerint: A szép mozgás a szem muzsikája.

Annaróza