majd megérkezés a "világ legszebb szigetére" 1. rész

Csoportos út keretében, egy szeptemberi hajnalon busszal elindultunk az addig csak képekről csodált, de a sokat ígérő jelzővel ellátott Korzikára. 16 órás utazás után érkeztünk meg olasz tranzitszállásunkra, Montecatini városkájába, ahonnan reggel frissen, fiatalosan, (sőt legtöbben fiatalon) folytattuk utunkat Pisába. A városkapun átlépve a Csodák tere a nevének megfelelő látvánnyal kápráztatott el bennünket. A zöld pázsiton ott állt előttünk a híres épületkomplexum, nevezetesen a keresztelő kápolna, a XI. századi dóm és a Ferde torony, fehér márvány együttesével.

A Ferde Torony építése kétszáz évig tartott, három szakaszban. Az építkezés 1173-ban kezdődött és a 3. emelet elkészülte után, 1178-ban abbahagyták, mert a torony megsüllyedt a talaj gyengesége miatt. Az építés száz évig szünetelt, mivel a písaiak állandóan hadban álltak. 1272-ben az építkezés további négy emelet felhúzásával folytatódott, olyan szögben, hogy kiegyensúlyozza az elhajlást. 1284-ben a genovaiaktól elszenvedett vereség újból megakasztotta az építkezést. Az utolsó, 8. emeletet 1372-ben fejezték be, és ekkor állítottak fel hét harangot a zenei skála hangjainak megfelelően. Állítólag Galilei a toronyból dobott le két különböző tömegű ágyúgolyót annak bizonyítására, hogy az esési sebesség nem függ a tömegtől.

A klasszikussá vált, tornyot támasztó fotózást mi sem hagyhattuk ki. Nagy erőkifejtéssel megakadályoztuk, hogy ledőljön. Igaz, hogy ebben John Burland professzornak is van egy kis szerepe, akinek az az ötlete támadt, hogy az északi oldalról földszeleteket kell kivenni, és így a gravitáció megállítja a további dőlést.

Sétánkat az Arno partján folytattuk volna, de a szakadó eső egy kávézóba kergetett bennünket. Úgyis meg akartuk kóstolni az aromás olasz kávét, csak úgy standing módra (állva). Ugyanis sitting (vagyis ülve) drágább lett volna. Az eső azonban hosszabb volt, mint a kávénk, így kapucnival a fejünkön kimerészkedtünk az utcára. Egy pillanat alatt elleptek bennünket az ernyő- ês esőkabátárusok. Micsoda üzleti szellem! Elkezdődött az alkudozás, de minden turista rákényszerült a portékájukra. A mediterrán teret napsütés helyett azonnal ernyőerdő borította el. Az egyenernyők jellegzetes olasz épületeket ábrázoltak, többek közt a város ferde tornyú jelképét.

A vihar is csendesedett, időnk Pisában lejárt, buszunk a livornói kikötő felé vette az irányt. A fekete fellegek azonban végigkísértek bennünket. Idegenvezetőnk megvette a kompjegyeket a kompra, (mely Korzikára szállított bennünket és a buszunkat), és még a buszon kiosztotta, mondván, hogy felragaszthatjuk a ruhánkra. Közben a kikötő, az óriás komphajó látványa, fotózásra csábított, és másodmagammal le is szálltam, sőt egyre távolodtam a busztól, mert az óriásom nem fért bele a képbe. Közben égzengés és egy újabb zuhancs felzavart a buszra, ahol észrevettem, hogy a vízhatlan dzsekimre ragasztott jegy eltűnt. 40 euro, - mondta higgadtan idegenvezetőnk, - de a sofőr, megelőzve agyvérzésemet, felajánlotta, hogy a kompra való beszálláskor maradjak a buszban (a többiek kiszálltak). Így annak hátsó lépcsőjén meghúzva magam, húsz perc izgalom után elindította a járgányt, és mikor a kerekek a rampán döccentek, már tudtam, hogy megmenekültem, buszunkat elnyelte a komphajó hatalmas gyomra. Így lettem én bemenekült, hála a sofőröknek.

Érdekes adat a komphajóról: a nyolc emeletből az alsó öt emelet 550 járművet (köztük buszokat), míg a 6,7. és a 8. emelet 1756 utast tud elnyelni. Mielőtt elcsodálkoznál, kedves Olvasó, kicsit fokozom a méreteket, előfordul 1000 járművet befogadó úszó monstrum is. Négyórás himbálózásunk közben elállt az eső, hajónkból először a járművek gördültek ki, majd az utasok hagyták el a tátott szájú óriást.  Az alkonyati napsütésben Bastiába érkezve korzikai földre léptünk.

-folytatás következik-

Annaróza

Ha megtetszett a blogunk, csatlakozz a Facebook közösségi oldalunkhoz, ahol egyéb érdekességeket is találsz és értesülsz a friss bejegyzésekről. Itt fenn, a jobboldali sávban lájkolással tudsz csatlakozni, vagy katt ide!