Nézz bele te is, és hozd magad jó formába!

Tél után ébredezik a természet, itt a tavasz, ami jó kedvre derít. Ilyenkor felélénkül az élet, virágba borulnak a növények, kizöldellnek az erdők és a mezők. Én is életre kelek, pezsdülök, így életem utolsó harmadában.

Megyek dolgozni, már csak úgy kisegíteni egy boltban, hetente egyszer. Gyors rutinos zuhany, fogmosás, belevigyorgás a tükörbe. Tudod az a mozdulat, amikor közelebb hajolsz a nagy fürdőszobai tükörhöz és méregeted a szarkalábakat a szemed körül, ráncaidat a szád, nyakad környékén. Sőt még szőrszálakat is találsz az álladon.

Ma vidám vagyok, nem is borzasztó ez a 60+ év, mármint a koromra gondolván, nem a súlyomra. Úgy látom, süt a nap, melege még ugyan csak ablakon keresztül van, de virulok. Beugrik egy régebbi kérdés a 10 éves unokámtól: - Nagyi, te nem szoktál sminkelni? - Én, már nem szoktam. Jó így nekem! - mondom. Visszakérdezek - Miért így öreg vagyok? .....- Neeem, hangzik az udvarias válasz.

Határozott mozdulat jobbra, a tükör melletti polcra és kiveszem a smink készletem. Nem sokáig teketóriázok, és már kezdem is. Alapozás, kis barnás-bézses szemhéj púder, leheletnyi pirosító az arccsontomra, felfele elsatírozva. Hú, nagyon szuper, tetszik, és még kész sem vagyok. Fekete szempillaspirál, kicsi szájfény, na meg pici parfüm a fülem mögé, és kész. A hajam is formázom, lakkozom. Mintha nem is én lennék, de én vagyok, csak fiatalabbnak nézek ki pár évvel - szerintem.

.

Nagy gonddal válogatom a sminkemhez a ruhát, (pedig fordítva illene), nem is tudom, mit vegyek fel, szoknyát, vagy a tegnapi nadrágot? Gyorsan döntök, szoknya és kész. Ma csinosnak kell lennem, hisz ragyogó az idő és jobb lábbal keltem fel.

Munka előtt bemegyek még a zöldségeshez és a postán is van elintéznivalóm. Belépek a zöldségeshez, ahol az ismerős fiatal eladólány vidáman köszönt. - Csókolóm, korán tetszett kelni, már megjárta a kozmetikát? Milyen jól néz ki! Lapítok, köszönömöt mormogok az orrom alatt. Gyorsan kérem a listámon szereplőket és szép napot kívánva távozok. Aranyos, kedves ez az eladó, máskor is hozzá jövök, régóta ismerem, de mintha ma másképp bókolt volna.

Eszembe jut az unokám kérdése, hogy szoktam-e magamat sminkelni. Bizony, életünk szomorú és örömteli eseményei egyaránt nyomot hagynak az arcunkon, bőrünkön, testünkön, fogyatkozó hajkoronánkban, de ott vannak a láthatatlan ráncok a lelkünkben is. Az öregedés jelei nem is olyan tragikusak. Bármikor lehetünk ápoltak, csinosak, ha megfelelően gondoskodunk külsőnkről, belsőnkről. Korunknak megfelelő sminkkel, frizurával, öltözékkel pár évet letagadhatunk, de nem is ez a cél, hanem csak annyi, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben.

Üzenem: légy ápolt és szép, tavasz van, a megújulás időszaka!

Vica