Kis falumban a nagyik is webáruházból rendelnek.

Hallottam már régen a neten való vásárlási lehetőségekről, rá is kattintottam egyik-másik webáruház oldalára, de meglehetősen hamarosan „kifordultam” onnan.  Az okok  ugyanazok voltak, amelyeket már számtalanszor hallottam másoktól is: „Dehogyis rakom fel azt az egyszem bankkártyámat az internetre, nehogy már eltűnjön róla az a csekélyke, ami rajta van, kell az nekem is”,  vagy „én jobban szeretem, ha személyesen nézem, tapogatom a megvásárolandó árut„  meg : „én szeretek  boltba járni, emberek közt lenni, ismerőssel találkozni„. És még sorolhatnám  az érveket, amik valójában nálam is csak kifogások voltak.

Mígnem a falumban egy ismerőssel találkozván, szó szót követve  mutatta  a lábán lévő cipellőt, mondván, hogy a neten vásárolta. Megnézném azt a fényképet - ha készült volna – hogy milyen arcot vágtam. Ámultam-bámultam-riadtan-meglepetten: „Te mersz a neten cipőt vásárolni?  És jó is méretben? „  A világ legtermészetesebb hangján, csilingelő nevetéssel válaszolt ismerősöm : „Persze, mindenkinek én veszem a cipőt  a családban, az unokáknak, a fiamnak, anyukámnak,  a netről, és mind jó volt eddig„.  Liza  velem egykorú, nem egy netezős valaki és csakúgy lazán, könnyedén cipőt vásárol a netről????!!!  Hmm. Ez már szöget ütött a fejembe, habár még mindig nem szántam  el magam a netes (be)vásárlásra.

Teltek, múltak a hetek, tavaszból nyárba, majd őszre fordult az idő, amikor is már jó ideje komoly gondokkal küzdöttem. A jó öreg hűtőszekrényem úgy gondolta elég volt a szolgálatából. A falinaptár már kora téli hónapot mutatott. Ott motoszkált bennem, hogy hűtőt kellene vásárolnom, de …de.. be kellene utaznom a nagyvárosba, el kellene csoszognom egy áruházba, ki kellene választani szinte percek alatt  az óriási választékból, ami nekem megfelelne, no és a szállítás (meg a költsége) ide, a kis falumba. Töprengtem a megoldáson: hogyan bonyolítsam le ezen vásárlást, amikoris  nagyfiamék biztatására,  minden aggályt és kétséget kisöpörve régiség lelkemből és tudatomból, elkezdtem  egy netes webáruházban keresgélni. Kiválasztottam a nekem megfelelő és nekem tetsző hűtőszekrényt.  Fiam jóvoltából paypal fizetéssel megrendeltük. Napokon belül futárral meg is érkezett épségben az új, szemet gyönyörködtető hűtőszekrényem - és még be is hozták a házba. Fordulópont volt az életemben!

A  szükség aztán rávitt egyéb netes vásárlásokra is, mert karácsony  közeledvén kicsúsztam az időből,  vagy éppen nem akartam „becsúszkálni” a közelemben lévő nagyvárosok valamelyikébe. Jó nagy levegőt véve a világhálón szörföltem  egy  könyvesbolt irányába, hogy fiam oly áhított könyvét a fa alá rakhassam. Elbíbelődtem, hogy akkor hova, mit is kell írnom, hova, mire kell  kattintanom,  hogy valóságosan   a kezembe legyen az a könyv.  Sőt,  már némi alapismerettel,  elmerészkedtem egy DVD-s webshopba is. Miután mindkét rendelésem simán, épségben megérkezett, utánvét fizetéssel, (még szóba sem jöhetett nálam a PayPal) megelégedéssel konstatáltam magamban, hogy ez nem is oly ördöngösség.

Mint utólag kiderült, gáztűzhelytől kezdve, sok minden más vásárlásában is megelőztek a falubeliek. Példájukat követve én sem talpalok már feleslegesen sokféle árucikkért, amire szükségem van, hanem körülnézek a webáruházakban. Annyira „belelkesedtem” ezen sikeres üzletmeneteken, hogy már egyéb  apróságot, meglepit, ruhaféleséget is, csak -katt-ide, katt-oda, - a webáruházakban  böngészve  teszem a  kosárba. És mennyi utánajárástól, fáradtságtól kímélem meg magam, nem beszélve az időről !!

Izzy