Élménybeszámoló paradicsomos spagettivel

A nyáron  Olaszországban töltöttem pár napot egy gyönyörű helyen,  igazi kánikulai napsütésben.

Mint korábban, most is az unokámmal csak kettesben utaztunk, mert szeretném, ha szép élményei lennének gyermekkoráról. Bibione város tengerpartján süttettük hasunkat, ettünk pizzát, beástuk egymást a homokba, ugráltunk a hullámokban és kóstoltuk az olaszok  híres paradicsomos spagettijét. De kirándultunk a lagúnák és a tenger városába, Velencébe is.

Olaszországról nekem a finom kávé, a vékony pizza és a spagetti jut eszembe. Ezt a három dolgot nem hagytam ki most sem, sőt ajándékba finom, minőségi kávét, és pár zacskó spagettit hoztam haza. Egyik este, már itthon, gondoltam egy nagyot, ránéztem a spagettire, és arra gondoltam, hogy megízleljük a párommal, hogy megállapítsuk mi a különbség a magyar és az olasz tészta között. Gyorsan számba vettem, hogy minden alapanyag meg van-e a vacsorához. A spagetti adott volt, paradicsom szósz és sajt  mindig van a hűtőmben. Nekem a sajt a gyengém, nem szoktam nasi címszó alatt csokizni, mert az hizlal, inkább egy szelet sajtot majszolok esténként, mely ugyanúgy hizlal, mint a csoki, de legalább a fogam nem romlik tőle.  A fűszeres kosaramban turkálva találtam bazsalikomot, oregánot is, mely elengedhetetlen a paradicsomszószhoz.

Kedvesem még nem jött meg a munkából, így kényelmesen készültem a meglepetés vacsorával. A rádióból épp olasz zene szólt, tánclépésben közlekedtem a tűzhely és az asztal között, mert közben szépen meg akartam teríteni. Kicsit romantikusan, ahogy én szeretem, illatos gyertyával, hogy felidézzem a régi, szép estéket. Forr a víz a fazékban, addig a serpenyőben készül az alap paradicsomszósz. Semmi extra, kicsit csípősen, kicsit fokhagymásan, sok paradicsommal. Finom illatok terjengenek, kezdek éhes lenni. Ja, majdnem elfelejtettem egy kis bor is dukál a vacsorához, ha már meglepi, legyen bódító!

Szól az ajtó csengő, perdülök, nyitom az ajtót és köszönök:

Buona sera! (Jó estét! )

Kapom a választ:

Buona sera, cara!  (Jó estét kedvesem! )

Vette a lapot a kedvesem. És már vigyorgott, tudta, hogy valamiben sántikálok. Szép  este volt, finom vacsorával, hajnalig tartó beszélgetéssel, élménybeszámolóval, egy kis romantikával. Ja, és a spagetti ugyanolyan ízű volt, mint Olaszországban, de a végeredmény sokkal, sokkal kellemesebb. 

Vica