Induljunk el naponta egy sétára - a lábunk mindig kéznél van 

 A latin solvitur ambulando azt jelenti, hogy sétával oldjuk meg. A kifejezést mind Szent Ágostonnak, mind a görög filozófusnak, Diogenésznek tulajdonítják. Az az értelme, hogy amikor elakadsz valamiben, indulj el és sétálj. A séta során a gondolat szabadabbá és kreatívabbá válik, sikerül az elakadt elmélkedést tovább lendíteni.

A séta nemcsak az elmére van jótékony hatással, hanem a testre is.

Még napi félórás séta, 3-4000  lépés megtétele is óriási fizikai és mentális egészségügyi előnyökkel járhat. Erősítheti a csontokat, csökkentheti a felesleges testzsírt, fokozhatja az izomerőt és az állóképességet. A rendszeres séták alacsonyabb vérnyomással járhatnak. Nem csoda, hogy a séta sok befolyásos gondolkodó és tudós kedvenc időtöltése volt, köztük Albert Einsteiné is, aki naponta legalább 4 kilómétert gyalogolt.

Bizonyára nem e kíválóságok buzdítására, hanem csak úgy, saját passziójukra szerettek sétálni a szüleim. Gyerekkori emlékem, hogy amikor késő délután hazajöttek a munkahelyükről – mindketten ülőmunkát végeztek – gyakran elmentek egy félórás sétára. Talán több funkciója is volt e rövidke sétának: nemcsak megmozgatták az egésznapos ülésben inaktivitásra késztetett végtagjaikat, de meg is beszélték az aznap velük történteket. Hazatérve a sétából újult erővel kezdett neki anyukám a mosásnak, vasalásnak, varrásnak, apukám pedig a tüzelő aprításnak, kályha, sparhert hamuzásának, vagy valamilyen szerelésnek.

Egy évtizeddel később öntudatlanul követtem példájukat:  egyedül, vagy a barátnőmmel, nagyon szerettem sétálni. Különösen, ha gondjaim akadtak, elindultam egy sétára a Tisza-parton, és általában megnyugodva tértem haza.

Manapság is kedvenc időtöltésem  a séta.

Kilátás Erzsébettelekről Remetekertvárosra

Szeretek sétálni, a sétát összekötni új felfedezésekkel. Igyekszem hetenként egyszer elmenni egy nagyobb sétára, most a jó idő beálltával kétszer is, ha sikerül. Egész életemben Budapesten éltem, és elmondhatom, hogy – legalább a belső kerületeket – jól ismerem. Ezért is élvezem különösen, hogy még mindig találok olyan helyeket, ahol még nem jártam.

Általában villamossal indulok el, az utcánk sarkán három villamosnak van megállója. A séta útvonalát legtöbbször csak nagyjából tervezem meg, és ha séta közben egy elágazás érdekesebbnek tűnik, akkor eltérek a tervtől. Kb. egy-másfél óra mászkálás után megkeresem a legközelebbi megállót hazafelé. Úgy tapasztaltam, hogy ha aszfaltos úton maradok, akkor legföljebb 20 perc gyaloglással mindenütt elérhető a tömegközlekedés. Ha erdős területre készülök (mert Budapest területén vannak ám erdők is), akkor nem egyedül, inkább másodmagammal megyek.

Korhű római őrhajó a Római parton, 2022

Újabb mániám a fotózgatás a telefonnal. Emiatt fontos lett, hogy jó legyen a kilátás, szép képeket lehessen csinálni pl. a Duna-parton, hegyoldalban stb., de szívesen fotózok épületrészleteket, díszeket is.

A fotók saját felvételek.

 Cecilia és Lujza