2017. nov 09.

Bosszúságaim egy makacs okostelefonnal

írta: Lujza65
Bosszúságaim egy makacs okostelefonnal

 

 

 

Három éve van „okos” telefonom, vagyis olyan telefon, amivel kényelmesen föl lehet az internetre is menni. Igazság szerint annyira nem hiányzott, hiszen itthon gyors internet áll rendelkezésre. Már egy ideje irigyeltem azonban a járműveken a telefonjukon a hírekbe merülő utastársakat. Amikor aztán a sarkon kihallgattam két utcaseprő beszélgetését az adatforgalmukról – no, akkor mégis vettem egyet.

Három évig nem is volt különösebb gond, lassan megtanultam a telefon használatát, letöltöttem pár hasznos alkalmazást, olvasgattam a híreket meg az időjárás-jelentést.

Magam sem értem, mi történt pár hónapja, miért éppen akkor kezdtem mindenfélét csinálni a telefonnal, amiből csak baj és még nagyobb baj lett. Úgy kezdődött, hogy hittem a telefon képernyőjén napok óta megjelenő reklámnak, ami azzal kezdődött, hogy 4 vírust talált a telefonban. Nem jöttem rá, hogy nem a telefon operációs rendszere üzent, hanem egy vírusirtó reklámja. Letöltöttem a telefonra egy vírusirtót, ami persze hamar kiírta, hogy nincs vírus a telefonban. Napokkal később derült ki, hogy a 2-3 sornál hosszabb sms-eknek csak az elejét mutatja a telefon, a többit 3 ponttal elintézi. Nem sikerült elővarázsolni az sms-ek teljes szövegét, pedig nagyon kellettek volna. Elmentem a mobilszolgáltatóhoz. Egy szót se szóltak. Díjtalanul kicserélték a telefon SIM kártyáját, feltételezve, hogy ez a hiba oka. Egy-két napig látszott az sms-ek teljes szövege, azután újra csak az elejük. Majdnem egy hét múlva jöttem rá, hogy az új vírusirtó akadhatott össze az sms alkalmazással. Amint letöröltem a vírusirtót, rendbejöttek az sms-ek.

 

fortepan_telefon1-600x554.jpg Amikor még "buta" telefonnal így telefonáltunk ... Kép forrása : Fortepan

 

Nem sokkal ez után történt, hogy egy sürgős e-mail írása közben a telefon hirtelen kínai billentyűzetre váltott. Nem mintha bármit korszerűsíteni akartam volna – sőt, férjem kárörvendő tekintetét érezve sietni akartam, és véletlenül átváltottam a billentyűzetet. De mire rájöttem, mi történt, és hogyan kell visszaállítani…! Addig nyomogattam mindenfélét, amíg a legelső képernyőn (zárolási képernyőnek hívják) megváltozott a digitális óra: nem egymás mellett voltak a számjegyek, ahogy megszoktam, és szeretem, hanem – borzasztó! - az óra alá került a perc. Ekkor már nagyon ideges voltam. Kikapcsoltam a bűnöst, egy teljes napig feléje se néztem, aztán szépen helyretettem a képernyőjét.

Éppen ekkortájt zavarodott meg az otthoni wifi internet, órákig kimaradt. Az e-mail-ek a telefonra rendben megérkeztek, a laptopra később vagy esetleg csak másnap. Eltartott egy darabig, amíg rájöttem, hogy nem tűnnek el, megjönnek, csak ki kell várni. Ez valójában nem a telefon hibája volt, hanem az internetszolgáltatóé, de akkor én már mindenért a telefont hibáztattam.

Mindezek után ütött be a legnagyobb baj, teljes egészében az én hibámból. Valami okból ugyanis nem világosodott ki a képernyő a telefonálás végén, ahogy korábban, hanem sötét maradt, és külön nyomogatni kellett ahhoz, hogy látszódjon a telefonkagyló és „le lehessen tenni”. Szokás szerint az interneten szörfölve kerestem megoldást a problémára. Először egy letölthető alkalmazásba botlottam, egy programba, ami azt ajánlotta, hogy majd ő kivilágosítja a képernyőt, amikor kell, de nem mertem újabb alkalmazást letölteni, amióta a vírusirtóval megjártam. Ez után a telefon saját használati útmutatóját olvasgattam, ami azt ajánlotta, hogy állítsam vissza a gyári adatokat, de előtte készítsek biztonsági mentést az adatokról. Ezzel nem sokat törődtem, hiszen milyen adataim vannak nekem a telefonban? Semmilyen. Visszaállítottam a gyári adatokat.

 

telefon_nortfoto-600x338.jpg Tárcsás telefonkészülék a múltból. Kép forrása: Nortfoto

 

Eltűnt minden. A szép, sok munkával beállított kezdőképernyő az ikonokkal. A hírek. A külön letöltött időjárás-jelentő. És elborzadva láttam, hogy a telefonszámok is.

Kisült, hogy ezt az eljárást „format C”-ként emlegettük iszonyodva valamikor a régi időkben, amikor – még a DOS program idején – ismerkedtünk a számítógéppel.

Valahányszor egy új telefonszámot vittem be a telefonba, megelégedtem azzal, hogy csak a telefon saját memóriájába mentsem azt. Nem készítettem biztonsági másolatot, pedig a telefon felajánlotta. De minek, ha a telefonban ott van? Most aztán – biztosan ott van, csak nem tudom elővarázsolni.

Ráadásul a képernyő se javult meg: makacsul vaksötét marad a telefonálás végén. Csakazértis.

LUJZA

Szólj hozzá

Lujza