Forrás: commons.wikimedia.org

Vezetett séta a máskor zárt raktárakban, előadótermekben

December 3-án, vasárnap lehetett utoljára körülnézni a budapesti Néprajzi Múzeumban, mielőtt bezárta a kapuit, hogy összecsomagolja a gyűjteményeiben őrzött 350.000 tárgyat, és a Szabolcs utcában 2018 márciusában nyíló látványraktárba költöztesse. Bíznak benne, hogy a Liget Budapest Projekt részeként 2019-ben a Városligetben elkészül az új Néprajzi Múzeum.

A bezárás előtti hétvégére a múzeum háromnapos rendezvénysorozatot szervezett, vezetett sétákon juthattunk el a máskor zárt raktárakba, előadótermekbe.

Mindenekelőtt az épületet mutatta be egy szakértő muzeológus munkatárs. Eredetileg a palota – Hauszmann Alajos terve alapján – a Kúria, vagyis a legfelső szintű bíróság számára épült 1896-ban. Helyet kapott benne továbbá a Királyi Ítélőtábla és mindezek tanácstermei, munkaszobái. A tervek szerint a Néprajzi Múzeum után újra a Kúria veszi birtokába a korábban általa használt termeket.

Ma is eredeti állapotában ragyog az Aula, vagy ahogy Hauszmann Alajos nevezte: a Sétálócsarnok. 

Sétálócsarnok - Jankelovics János felvétele

Az első emeleti kúriai díszterem fényűző dekorációja, a falak márványborítása is fennmaradt, a helyiséget a múzeum előadóteremként tudta használni. A teremből ki lehet menni a hatalmas, oszlopos teraszra, ahonnan gyönyörű a kilátás a Kossuth Lajos térre, a szemben álló Parlament épületére. Bent a múzeumban, a díszterem előtt a széles folyosón a Thék bútorgyár eredeti bútorai sorakoznak: óriási asztalok, hozzájuk illő karosszékekkel. (Thék Endre a magyar nagyüzemi bútorgyártás megteremtője volt.) Eredetiek a Forgó és Társa cég ólomüveg ablakai is. 

Ólomüveg ablakok - Jankelovics János felvétele

A második emeleten a Budapesti Királyi Ítélőtábla dísztermében még a széksorok is eredetiek. Eljuthattunk még egy galériás könyvtári olvasóterembe (eredetileg tanácsterembe), amelyben Vajda László etnológus páratlan értékű könyvtárát helyezték el a falak menti könyvszekrényekben. A terem könyvtárberendezését, galériáját, belső lépcsőjét a Nemzeti Galéria alakította ki, amely 1957-73 között működött az épületben. A múzeum ezt a termet is előadások tartására használta.

Különlegesen érdekes volt az alagsorban, méltatlan körülmények között található, majdnem 30.000 darabos kerámiagyűjtemény. A magas termekben, a mennyezetig érő állványok, azok tartóoszlopain mint köcsögfákon lógó csuprok, kancsók, korsók, kannák, ibrikek, bokályok labirintusában szinte eltévedtünk.

Korsószárítás, 1950-es évek eleje, Hódmezővásárhely. Magyar Néprajzi Lexikon

Rendszerező lelkemnek jól esett hallani, mennyire ápolják a muzeológusok Kresz Máriának az emlékét, aki a gyűjteményt közel 40 éven át vezette. Meghatározó a jelentősége a népi kerámia szakterminológiája, formai jellemzőkön alapuló osztályozása létrehozásában, máig hivatkoznak rá. (Kresz Mária, „Panni néni” egyébként Kresz Géza orvosnak, a mentőszolgálat megalapítójának az unokája, Kresz Géza hegedűművész és Norah Drewett angol zongoraművész leánya.)

A gyűjtemény vezetője a 34 türelemüveget - szűk nyakú üvegpalackot benne elhelyezett, vagy összeállított alkotással - a saját kezében tervezi átvinni az új raktárbázisba, mert lehet, hogy egy-egy darab ragasztva van, és a ragasztó éppen akkor adja fel, amikor az üveget elveszik a helyéről.

Türelemüveg bányajelenettel, 1791, felvidéki bányavárosból, Néprajzi Múzeum/Magyar Néprajzi Lexikon

Mégsem a kerámia- vagy az üvegtárgyak miatt aggódnak leginkább a muzeológusok, hanem a könnyen málló szerves anyag kincsek, például a több mint 10.000 darabos Afrika-gyűjteményben őrzött százéves fűszoknya miatt.

LUJZA