70 évesen újra iskolapadba ültem

Aquafitness óráink pár éve összekovácsolódott társaságát nyugodtan nevezhetem baráti körnek is, bár szinte csak a vízben találkozunk. Ám ott a tornamozdulatokra koncentrálás mellett (néha helyette) vidám csacsogás, nevetgélés keveredik az ütemes zene hangjaiba.

Aquafitness óra

Egy ilyen alkalom után az öltözőben, Vera, az örök smiley face (mosolyarc) előadta, hogy bejelentkezett a memória-ambulanciára, mert újabban sokat felejt. Ugratni kezdtem, hogy remélhetőleg nem felejti majd el a címet. Szinte sejtettük az eredményt, hiszen Vera teljes szellemi frissességnek örvend, jó a humora, humorérzéke. A teszt is igazolta ezt, hiszen 31 kérdésből csak 2 hibapontja lett. Mivel azonban az a bizonyos bogár beleült az én fülembe is, „fellapoztam” a mindentudó google-t, azt kutatva, hogy mikortól van okunk aggódni szellemi állapotunk miatt.  A válaszból megtudtam, hogy akkor például, „ha a saját lakásunkban nem találjuk a konyhát”. Tehát ha kimegyünk oda, de elfelejtettük, hogy miért mentünk ki, az még normális. Súlyosabb tünet, ha nem emlékszünk közeli barátunk nevére, elfelejtünk elmenni gyerekünk esküvőjére, napi eszközök, mint telefon, tv-kapcsoló használata nehezünkre esik, stb.

Iskolapadban dolgozatot írtam

Minden Régiség-kortársam személyisége, habitusa, mozgáskészsége alapján dönthet arról, hogy tanulással, munkával, játékkal, kvízzel, tánccal, vízifitnesszel, kézimunkával, netán vörösbor, vagy kávé fogyasztásával veszi fel a harcát a rettegett kór ellen. Szerintem az a lényeg, hogy amit lehet, számára kedves és kellemes emberek társaságában tegye. Ne zárkózzon el az ismerősöktől, a külvilág ingereitől, mert a magányba süppedés, tétlenkedés, a feleslegessé válás érzete nemcsak depresszióhoz, de elbutuláshoz is vezethet.

Játék és nevetés

Egy évvel ezelőtt kedves barátnőm biztatására bekapcsolódtam egy ingyenes OKJ újrakezdő angol nyelvtanfolyamba, mint örökös újrakezdő.  Amellett, hogy heti kétszer 4 órában intenzíven edzettem az agyam tanulásra még képes darabkáját, egy csodálatos, impulzív tanárnő és szeretnivaló nebulók társaságába kerültem 40-től 70 évesig terjedő korosztályban. Nyelvi botladozásainkon jót nevettünk, de közben szépen haladtunk előre a beszédcentrikus órákon. 70 évesen újra iskolapadban dolgozatot írtam. Egy fokkal haladóbb szintre kerültem, de a tanfolyam legfőbb hozadéka számomra az volt, hogy egy olyan új közegbe kerültem, amelyben jól éreztem magam, ahol respektáltak, talán még szerettek is.  A tanórákon lazítás végett egy 5-10 perces terefere is történt  (magyarul) napi dolgainkról, kultúrélményeinkről, esetleg tanácsot adtunk-kaptunk problémáink megoldásában.

Tanfolyamzáró buli

A héten tartottunk egy tanfolyamzáró „bulit” az osztályteremben (ivóvíz mellett), témazáró dolgozat helyett egy olyan izgalmas társasjátékkal, amivel tanárnőnk lepett meg bennünket. Dixit a neve, asszociációs játék, gondolatébresztő, képzeletet beindító, gyönyörű kártyákkal kell játszani legalább 4 embernek (mi heten voltunk, sajnos 3-an nem tudtak eljönni). Pontok osztogatásával még versengésre is ösztönzi a játékosokat.

A legmosolygósabb angol tanárnő

Könnyítésképpen magyarul játszottunk, és persze közben jóízűen beszélgettünk.  Megtudtuk, hogy Katika, aki megkapta tőlünk a legtürelmesebb, legmosolygósabb angol tanárnő titulust, aznap kezdett a középiskola nappali tagozatán „igazi” diákokat tanítani. Tapasztalatai nagyon vegyesek voltak. Amit kiemelt pozitívumként, hogy a gyerekek általában szeretik a feladatokat, de nem olyan kommunikatívak, mint mi, felnőtt „diákok”. Szerintem, ha jobban megismerik a tanárnőt, akinek 3 gyereke van, az egyik éppen középiskolás, fognak találni közös pontokat a társalgásra.

Dixit asszosziációs játék

Visszatérve a mi különös „tanévzárónkra”: a szórakoztató társasjáték remek ötletet adott egyikünknek, aki könyvtáros. Elhatározta, hogy javasolja a Dixit, és hasonló társasjátékok vásárlását, amikkel be lehet vonzani a könyvtárba időst, fiatalt egyaránt. Mi pedig kaptunk az alkalmon, hogy szívesen tartunk bemutatót a könyvtárlátogatóknak, akik bekapcsolódhatnak a játékba. Természetesen ajánlatunk nem volt teljesen önzetlen, hiszen így újabb alkalmunk lesz osztálytársainkkal találkozni, és egy nagyot játszani, beszélgetni, nevetgélni, sőt új emberekkel megismerkedni. 

Nevess gyakran, hosszan és hangosan! - Lányom és barátnői társaságában

Ma kaptam egy  e-mailt, melynek gondolatait kiegészítésnek szánom:

Hogyan maradjunk fiatalok:

- Csak vidám barátokra tegyél szert. A siránkozások téged is elgyengítenek.

- Tanulj egész életedben! Ne hagyd az agyadat ellustulni. A tétlenkedő agy az ördög fenségterülete. És ezt az ördögöt úgy hívják, hogy elbutulás.

- Tanulj meg örülni az egyszerű dolgoknak is.

- Nevess gyakran, hosszan és hangosan! Az egyedüli lény, aki életed végéig veled lesz – az Te magad vagy. Légy ÉLŐ, amíg csak élsz!” (angolból fordítva)

- Szeresd az embereket! (idézet tőlem)

Annaróza