Egy tengerparti nyaralás álma valóra vált

Adva van egy majdnem 70 éves régiség asszonyság, aki rollátorral (4 kerekű, fékezhető járókeret) közlekedik, bél problémákkal, asztmás státusszal küzd, és nagy-nagy önsajnálattal néz naponta a tükörbe. Az érem másik oldala viszont, hogy van egy jó humorú, empatikus, szerető férj, sikeres, megértő gyerekek és 5 tündéri, egészséges unoka. A mérleg két oldalát összehasonlítva kétségtelenül az utóbbi lett a nyerő. Mindezeket összevetve az önsajnálat helyett elkezdtem gondolkodni, hogy minek tudnék örülni.

Tekintettel arra, hogy 7 éve ki sem mozdultunk jóformán a lakásból, eszembe jutott a tenger nyújtotta örömök széles skálája.  A gondolatot és az óhajt tett követte. Bejelentkeztünk egy Korfu szigeti tengerparti nyaralásra (lesz, ami lesz, nekünk oda EL KELL MENNI!).

Elkezdtük tehát tervezni az utat. Egyszerűnek tűnt, ám az utazással járó - esetleg részünkről nehezen megoldható közlekedési - nehézségek „kissé-nagyon” aggályosnak mutatkoztak. (Hogyan is csekkolunk be a repülőtéren, mi legyen velünk, ha a rollátort csomagként kell feladni, és ott állunk minden segítség nélkül?  Így halmozódtak bennünk az utazási körülmények „feltételezett” nehézségei). Tele voltunk félelemmel, de már a repülőtéren elkezdődött a jó dolgok egész sora. A csekkolásnál a rollátort leadván azonnal kerekes székbe ültettek, és eltoltak egészen a repülőig. Korfun ugyanez volt a helyzet, és a transzfer buszra is felsegítettek. 

Végre augusztus végén – nem kevés izgalmat követően - bekövetkezett a régen áhított tengerparti nyaralás. Az ott töltött egy hetes időtartamnak rengeteg pozitív hozadéka lett. A szállodában mindenben segítettek, minden úgy alakult, hogy a körülmények az állapotomnak megfelelőek legyenek. A tenger 50 méterre, sík kikövezett lejáróval, korlát a tengeri bejárónál, lift és tiszta, mozgáskorlátozottaknak alkalmas toalettek mindenütt. A félpanzió sok-sok zöldséget, gyümölcsöt tartalmazott és finom húsokkal, illetve naponta megújuló különlegességekkel várt bennünket. Így igazi pihenés volt az egy hét.

Egy hét éves álom vált valóra, amiből egész évben tudok töltekezni. Szeretnénk jövőre is elmenni – a gyerekeink támogatnak ebben -, de 10 napra tervezzük. Mindez pénzbe kerül persze, de muszáj néha rangsorolni, és magunkra is gondolni. Mindenki nyert a döntésünkkel, hiszen egy elégedett, jókedvű, toleránsabb feleséget, anyát és nagymamát kapott vissza a családom.

Az élet szép minden nehézsége ellenére – ezt soha ne felejtsük el. Érdemes megragadni a lehetőségeket mindannyiunk örömére. Tegyünk valamit mi is a jobb sorsunkért, ahelyett, hogy sajnálgatjuk és sajnáltatjuk magunkat – megéri.

                                                                                                saját felvételek

Magdaléna