A 162 éves múzeumkert csodás megújulása

Egy közelben zajló hétvégi program után jártam április első napjaiban a Nemzeti Múzeum kertjében. Frissen felszórt mulcs, azaz erdei fakéreg szaga terjengett és vonzott, hogy menjek beljebb. Emlékeimben a múzeumkert óriási, árnyat adó fákkal, dús, kissé talán túlburjánzott kertként élt. A magas fák épphogy csak életre keltek téli álmukból, még nem lombosodtak, így először ennek tulajdonítottam, hogy a kert  nagyon világos, üde, de valami mégis hiányzik. 

 Frissen vetetett fűmag és árvácskák a Garibaldi szobor körül

 Beljebb  sétálva aztán észrevettem, hogy több helyen épphogy elvetették a fűmagot és azt is felfedeztem, hogy a régi, nagy bokrok helyén csupa új telepítésű, egy-két éves bokrocskák nődögélnek. A padok is eltűntek a sétányokról, így nem volt nehéz rájönni, amit aztán egy tábla információja is megerősített, hogy a múzeumkert teljes felújítása tart  a vége felé. Kíváncsian nyargalásztam körbe az épületet a sétautak mentén és nagy örömmel nyugtáztam a csodás megújulást.          Új fácskák a Bródy Sándor utcai oldalon

Mikor két hét múlva fényképezőgéppel felszerelkezve visszatértem, a fű már zsenge zöld, helyenként ritkás, másutt szinte gyepszerűen tömött volt. Csodásan sütött a tavaszi nap és a zöldbe vágyó emberek lepték el a közben kirakott – feltehetően vadonatúj  -  padokat és székeket.        Új padok, székek és szemetes

Az épület körül kanyargó sétány apró fehér kőzúzalékkal van borítva (nem irigylem azt, akinek majd rendben kell tartania),  az épület körül világos, szép műkő burkolatot raktak le. Egy belső parkolót meg is szüntettek. A szépséges szobroknak a sétányok mentén, a növények között és az épület előtt is jut hely, és ezek az üde színfoltok  régi szépségükben, sőt némelyikük megtisztítva, felújítva (az épület előtt álló Arany János szoboregyüttes) került vissza a helyére. Kedvenceim: Garibaldi mellszobra (Olaszország egyesítésének kiemelkedő alakja) és az  öntöttvasból készült Apolló-szobor másolata, melynek eredetijét a Vatikánban őrzik. Változás, hogy a Forum Romanumról származó oszlop helyére a múzeum alapító-támogató Széchényi Ferenc szobra került. (Elmerengtem azon, hogy itt vajon  miért nincs  Petőfinek szobra.)       Az alapító-támogató Széchényi Ferenc szobra

Közben utánanéztem és megtudtam, hogy a múzeumkert „komplex rekonstrukciójának célja a kert történeti hitelességű helyreállítása”. 38  darab életveszélyes, elöregedett fát kivágtak,  de 25 új, nagyméretű fát  elültetnek.  Nekem úgy tűnt, hogy a bokrokat szinte teljesen kicserélték, és talajcserére is sor került.  Mindez nagyon időszerű volt, mert utoljára az ötvenes években (azaz nem sokkal a háború után) volt ilyen nagymértékű kertfelújítás.     Hans Götzinger vízfestménye      Forrás: hu.wikipedia.org

Az eredeti  kert telepítését Kalina Henrik, a múzeum első kertésze vezette és jóval az épület megnyitása után, 1857-ben fejeződött be. A múzeumkert legelső fái a Margitszigetről kerültek ide, mely akkor még József főherceg tulajdonában volt, majd Egressy Sámuel kiskunlacházi birtokáról hoztak 1000 facsemetét. A legszebb csemetéket Sina Simon dúsgazdag bankárnak, a múzeum egyik bőkezű mecénásának gödöllői uradalmából küldték. Az eredeti fákból ma már egy sem él. Jelenleg a  fák  között van  zöldjuhar,  hársfa, hegyi szilfa, magas kőris,  bálványfa, fekete diófa,  fehér vadgesztenye,  csörgőfa,  japánakác, platán.  Láttam néhány új ültetésű és éppen virágzó  liliomfát is, és az óriási vadgesztenyefák is már virágba borultak. Öreg fák és új telepítésű bokrok a sétautak mentén.

A sokféle, hangulatosan elrendezett új ültetésű bokornak gondolom kell néhány év, mire mutatóssá válik. A mulcs alatt futtatott csöpögtető öntöző rendszer a legnagyobb kánikulában is megfelelő nedvességhez juttatja a növényeket. A frissen telepített füvet, amit a galambok előszeretettel csipkedtek, helyenként nagy ívben locsolták az automata locsolók.

 Gyeplocsolás, háttérben az Arany János szoboregyüttes

Az   1865-ben, Ybl Miklós tervei alapján készült díszes kovácsoltvas kerítés még az eredeti, és gondolom, a régimódi, szépséges kandeláberek is túlélték a történelmi változásokat, melyeknek szemtanúi lehettek. Körbejárva a hangulatos, kanyargó sétányokon, meglepődve láttam, hogy a kerítés mind a négy oldaláról van bejárat a múzeumkertbe és azok nyitva is voltak.

 Bejárat a Bródy Sándor utca felől, háttérben az Olasz Intézet épülete, mely egykor az országgyűlés képviselőházának székhelye volt

A felújítási tervekben szerepel, hogy a múzeum háta mögött lévő kertészházból kávézót, cukrászdát alakítanak ki. Ottjártamkor a munkák folyamatban voltak, a kerítésen belesve egy szép épület körvonalai bontakoztak ki. Remélhetőleg más kereskedelmi egység nem kap helyt a kertben. Londonban tapasztaltam, hogy az óriási parkokban lejárhatta az ember a lábát, és legfeljebb a park szélén talált vendéglátóipari egységeket, ahol ihatott valami frissítőt. Cserébe viszont a parkok mindig tiszták, hulladékmentesek voltak.

 Az egykori kertészházból a felújítás után kávézó-cukrászda lesz

Nem ejtettem még szót magáról a múzeumról, melynek impozáns épülete egykori szépségében és fényében pompázott a tavaszi napsütésben. A Pollack Mihály által tervezett épület 1846-ban került átadásra. A 173 éves épületben  és 162 éves kertjében – mint a tankönyveinkből is tudjuk –  történelemformáló események zajlottak, melyekre minden március 15-én ide járunk emlékezni.

 Emléktábla az 1848. március 15-én elhangzott Nemzeti dal emlékére

A privát történelem része, hogy a kert  az idők során a szerelmesek, családok és gyerekek kedvenc sétáló és játszó helyévé is vált, sőt a Múzeum utca felőli részen játszóteret is kialakítottak, amit aztán a kilencvenes években megszüntettek. Az öreg fák odvaiból állítólag gumilabdák gurultak ki, amikor 2011-ben kivágták azokat.

 Újonnan ültetett facsemeték a Múzeum utcai oldalon

Az én privát történelmi emlékem is idestova 50 éves. Olasz szakos hallgató voltam egy vidéki egyetemen, amikor professzorom azzal a kutatási feladattal küldött az akkor még ott székelő Széchényi könyvtárba, hogy  jegyzeteljem ki Kossuth Lajos egykori, torinói könyvtárának ott őrzött olasz szépirodalmi könyveiből azokat a megjegyzéseket, amiket Kossuth  kézzel, a margóra írt. Mondanom sem kell, mennyire meg voltam illetődve, amikor a tudománynak és a kultúrának ebbe a Panteonjába betehettem a lábamat.

                                 Apolló szobor

Kedvtelve sétálgattam és fényképeztem, és közben láttam, hogy sokan körbejárnak szemrevételezni a felújítás eredményét. Minden olyan tökéletesen szép volt és rendezett, csupán az egykor elmaradhatatlan, hegyes botjával körbejáró parkőrt hiányoltam ebből a regényesen szép múzeumkertből.

 Hangulatos pihenőhely

A gyönyörűen felújított kert és a patinás épület  igazi gyöngyszem  a belváros zajos forgatagában. Egy múzeumi kiállítás-látogatás után, de a nélkül is érdemes felüdülésként ide betérni és sétálni egyet a szépséges nagy fák között, a sétányokon körbejárva megcsodálni a szobrokat, vagy lehuppanni egy padra és átadni magunkat a történelmi hely varázsának.

Források:

https://mnm.hu/hu/muzeumtortenet/muzeumkert

https://welovebudapest.com

https://24.hu/kultura/2018/01/10/harmincnyolc-fa-kivagasaval-ujul-meg-a-nemzeti-muzeum kertje

https://ligetmuhely.com

                                   A képeket Papá Stefano készítette

    Cecilia